Egy korty kávé nem sok, de reggelente akár húsz évet is áldoznánk érte – a házmester életéből. Ha nincs meg a korty – amit muszáj hogy három-négy másik kövessen – a reggel még alig kezdődött, máris vesztésre áll.
Ha megvan, akkor mintha aktiváltuk volna a képzeletbeli ‘jól indul a nap’ gombot.
Mi ez a mágia, amelyik képes ezt velünk nap mint nap véghezvinni?
A kávé zamata. Nemcsak a szánkban érezzük, hanem az orrunk is észleli két helyiséggel is odébb. Erre ébredni sem nem nagy ár, hátrahagyva akár az alvás melegét.
A kávé lenyelése után kötelezően érkezik a kávéhatás. Átsegít a reggel holtpontján, átbillent a pozitív tartományba és mozgósít a naphoz. Hacsak nem trendik vagyunk és koffeinmentesen isszuk a kávét.
Egy korty kávé zamatának könnyen csábul esünk, mert esendő emberek vagyunk. Az áhított zamatot nem kevesebb, mint ezerféle vegyület együttesen hozza létre. Sokesélyes ízvilág, mert több fajta kémiai képződmény található benne, mint ahány féle számkombinációt az ötös lottóban kihúzhatnak.
A fajta, pörkölés, őrlés, frissesség, géphasználat, vízhasználat és folyadékhőmérséklet milliárdnyi kombinációt hoz létre, és a végtermék mindig egyedi. Két csésze kávé sem egyforma. Maximum a csésze.
A nyelv ízlelőszemölcsei bár fogékonyak az újra, de annál is jobban vonzódnak a már megismertekhez.
A nyers kávébab szemek összetételének nagyjából felét a szénhidrátok teszik ki. Véletlen vagy nem, szervezetünk tápanyag-beviteli igényének szintén a felét teszik ki a szénhidrátok (még egy érv kávézni!).
A szénhidrátok a pörkölés folyamatában a szabad fehérjékkel egyes hőmérsékleti szinteken eltérő és követhetetlen módon lépnek kölcsönhatásra, a francia kutató után Maillard-hatásként jellemezve.
Emiatt keletkeznek a bomlékony és ínycsiklandozó aromák és nem mellesleg a szép barna szín. Amennyire alapból kiérződik belőle némi édeskés íz, az is ebből ered.
A pörkölt kávészemek őrlésekor az aromák tömegesen szabadulnak ki és a nagy felület adta lehetőséget ki is használják. Reagálnak a levegő oxigéntartalmával, lebomlanak, elillannak. Csak frissen pörkölt és azonnal darált őrleményből rögtön főzött kávé ejtheti csapdába az aromákat és őrzi meg azokat, de csak kissé tovább. Azért olyan rövid ideig, mert a kávé gőzölgésével éppen ezek menekülnek elsőként el.
Egy korty kávé alapízét a benne rejlő savas vegyületek határozzák meg,
a testes keserű alapíz pedig természetes, mivel kávéról van szó.
A keserű ízbe kiváltóként viszont téves belevonni a koffein vegyületet, lévén az viszonylag semleges ízű. A földszerű íz is a savas vegyületek jelenléte miatt érezhető. Pontosabban a klorogénsavak terméke.
Egy korty kávéval ennyi nem szimpatikus nevű, de annál kellemesebb komponens csúszik le a torkon. Minden további ízről mi magunk tehetünk.
Ezekkel térítjük el, amikor cukorért, tejért, kakaóporért, fahéjért, amarettoért (?!) vagy bármi egyéb, az ártatlan kávé ízvilágát módosító szerért nyúlunk.
képek forrása: PIXABAY
Szóljon hozzá