Nagy Cynthia mentáltréner csapata által végzett friss kutatás szerint a stressz- és kudarctűrés fejlesztésében, az önbizalom építésében és a párkapcsolati kommunikáció erősítésében szorulnának a legtöbben segítségre.
A több mint 2700 válaszadó részvételével készült felmérés szerint az emberek 46,5%-a a párkapcsolatában, 42,1%-a az egyéni sikerek, 30,7%-a pedig a karrier és munka területén érzi a legnagyobb elakadást. Minden hatodik ember a családi kapcsolatokban vagy a barátkozásban tapasztal nehézséget.
Az embereknek sokszor nincs stratégiájuk arra, hogyan kezeljenek egy konfliktust, hogyan álljanak ki önmagukért, vagy hogyan ismerjék fel, ha valami nincs rendben. A párkapcsolati problémák gyökere is a legtöbb esetben a kommunikáció hiánya. Ezekre mind megoldást kínálhat a célirányos beszélgetés
– hangsúyozta Nagy Cynthia, mentáltréner.
A kommunikációs nehézségek sokszor a családon belül is megmutatkoznak
Nemcsak a párkapcsolatokban, de a szülő-gyermek viszonyban is gyakran ütközünk kommunikációs akadályokba. A generációs különbségek, a felgyorsult életmód és a mindennapi stressz hatására egyre nehezebb egymásra hangolódni, valóban meghallani a másikat – különösen a kamaszkor környékén, amikor a kapcsolatok természetszerűen átalakulnak.
Saját életemben is megtapasztaltam ezt, pedig a családunkban mindig is nyitott volt a légkör, rendszeres és folyamatos a kommunikáció. De a kamaszkori szeparálódás új kihívások elé állított minket is. Olyan problémák jöttek a felszínre, amelyekre megoldást kellett találni
– mesélte Nagy Cynthia.
A szakember szerint a családon belüli kommunikáció zavara gyakran abból fakad, hogy nincsenek meg azok az alapvető eszközeink és stratégiáink, amelyekkel biztonságosan és hatékonyan tudnánk közelíteni egymáshoz.
Azt látom, hogy sok szülő bizonytalan abban, mikor és hogyan érdemes beszélgetést kezdeményezni, miként lehetne valóban kapcsolatban maradni a kamasz gyerekükkel anélkül, hogy az elutasítóvá válna
– magyarázta.
A kutatás záró kérdése arra világított rá, hogy mi hiányzik leginkább az emberek életéből. A válaszadók többsége a kiegyensúlyozott életet (41,2%), az anyagi stabilitást (27,2%) és az egészséget (20,2%) emelte ki. Ezek az eredmények is megerősítik, hogy a mentális jóllét szorosan összefügg az anyagi biztonsággal és a testi egészséggel – a valódi egyensúly eléréséhez pedig komplex, több területre kiterjedő szemlélet szükséges. A felmérés ugyanakkor azt is mutatja, hogy az emberek vágynak a változásra, és nyitottak a tudatos önfejlesztésre – az ehhez vezető út azonban gyakran bizonytalan, és egyedül nehezen járható.
Nemzetközi kitekintés: egy globális kihívás
A mentális egészség kérdése nemcsak hazánkban, hanem világszerte egyre égetőbb probléma. A WHO adatai szerint világszerte több mint 450 millió ember szenved valamilyen mentális betegségben, és előrejelzések szerint 2030-ra ezek a problémák jelentik majd a legnagyobb egészségügyi terhet a világon. A COVID–19 járvány ezt a tendenciát tovább erősítette: már az első évben 25%-kal nőtt a szorongásos és depressziós zavarok előfordulása.
Európában a helyzet szintén aggasztó. A mentális zavarok gazdasági terhe meghaladja a 600 milliárd eurót, amely az Európai Unió GDP-jének több mint 4%-át jelenti. Különösen a fiatal korosztály van veszélyeztetve: egy 2019-es jelentés szerint több mint 14 millió 15–29 év közötti fiatal küzd mentális nehézségekkel, és a világjárvány idején számos országban megduplázódott a mentális zavarokat jelző tünetek előfordulása.
Magyarországon a mentális egészségi állapot sajnos rosszabb az európai átlagnál. Az OECD 2022-es jelentése szerint hazánkban nemcsak a lakosság mentális jólléte alacsonyabb, de a szükséges ellátásokhoz való hozzáférés is korlátozottabb. A társadalmi és gazdasági nyomás, valamint a mentális edukáció hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet.
Mindez megerősíti azt a felismerést, hogy a mentális jóllét nem csupán egyéni kérdés, hanem közösségi és társadalmi szintű feladat is.
Szóljon hozzá