A kávézás jó az egészségnek – kutatási eredmény összegzése állapítja meg, amit a WHO – az ENSZ világegészség-ügyi szervezete – Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének munkatársa, Marc Gunter kutató publikált Angliában.
Ha ez nem elég tudományos háttérnek, akkor el kell mélyedni az eredmények következtetéseiben.
Miért is kell ennyi tudományos publikáció egy szimpla (nem dupla 🙂 ) témában, mint a kávézás?
Az átlagember a tömeges tájékozatlanság jelenségét úgy szereti kezelni, hogy alapot nélkülöző vélekedésekbe bocsátkozik. Jó közvetítő csatorna erre a szóbeszéd és a mondvacsinált jólértesültség. Ellene az egyetlen hatékony fellépés a tájékoztatás és ebből az emberben kialakuló tájékozottság.
Eleget kell tudni mindenről és akkor a döntések jósági foka előre visz, nem oldalra vagy netán hátra.
Korábbi hiedelmek szerint a kávézás függőséget teremt, akárcsak a kábítószerek.
Hasonlóképpen a kávézás számos keringési- és érrendszeri betegség kiváltója.
A kávézás okoz a terhes nőknél vetélést, koraszülést vagy halvaszületést.
Stb.
Marc Gunter ilyen ’hátszéllel’ másfél évtizednyi, finomodó módszerekkel és vizsgálódásokkal végzett kutatás eredményeit elemezte félmillió európai kávézási szokásait összegezve. Következtetései az USA területén tőle függetlenül folytatott hasonló irányú kutatások megállapításaival csengnek össze.
Már ez a tény tudományos szempontból önmagában is megnyugtató.
Egyértelmű, hogy a kávéivók – a napi 3 csészényi kávénál nem többet fogyasztók – körében a szív- és érrendszeri, keringési megbetegedések előfordulása kisebb azokhoz képest, akik nem kávéznak.
A kávé hatóanyaga, a koffein pszichoaktív hatású, de nem tévesztendő össze a függőséggel. Rászokás a jó fogalom erre, ami rendszeres, rutinszerű cselekvések sora és nem egyoldalú pszichés irányultság.
Kismamák szülési/születési anomáliái a kávézás kontójára nem írható és a kávé jótéteménye számos.
Mindemellett helytálló a kávé okozta vérnyomás emelkedés. Ez a koffein szervezetet mozgósító hatása, csakúgy mint a fokozott vizelet-kiválasztás vagy az megnövekvő szellemi teljesítmény.
Mindezek csak átmeneti idő alatt nyilvánulnak meg és tartós hatást nem fejtenek ki.
A kávézás jó az egészségnek – kutatási eredmény összegzése állapítja meg.
A vizsgálatok hasonló eredményeket hoztak darált kávéból vagy instant kávéból készült italoknál, és szignifikáns eltérés a koffeint tartalmazó kávé illetve koffeinmentes kávét ivók adatai között sem volt.
Egyetlen új tisztázó elem került be szempontként a felmérések metódusába: a félmilliós panelben elsőként elkülönítették a dohányzók és a nemdohányzók szegmensét.
A kávéivó és dohányzó emberek körében több volt a rákbeteg.
Eleddig a vizsgálatok kritériumai között a dohányzás leválasztása nem volt szempont. Össze is mosta a kávézás és dohányzás tevékenységeinek hatását. Egyértelmű lett a dohányzás egészségrontó ténye.
A napi 3 csésze lehatárolás sem véletlen. Ennél nagyobb mennyiségű és tartós, rendszeres koffein bevitel – egyénektől függő mértékben – már nem kívánatos hatásokat is kiválthat.
forrás: www.bbc.com
