Rájár a rúd a kakaóimádókra. Az ültetvények elöregedtek, a területeket több pénzt hozó haszonnövényekkel telepítik be, különféle gombabetegségek pusztítanak és egyre növekvő a népesség a világban. Mára nincsen elég kakaó a világpiacon.
Folyamatosak az áremelkedések, ami nem megfelelő válasz az okozati összefüggésekre.
Barátkozni kell a gondolattal, hogy a csokoládészeletek kisebbek lesznek, vagy kakaópor-tartalmuk erőteljesen csökken. Ma még ott a polcon a 90%-os, 85%-os, 80%-os stb. koncentrátumú termékkör. A jövőben ezek a változatok eltűnhetnek és az új termékeknél a kakótartalom jóval alacsonyabb lesz. Értelemszerűen egyre több lesz a nugáttartalom és más helyettesítő összetevő.
Eredeti formájában maradéktalanul már csak Fellini ”Édes élet” című filmje lesz élvezhető a jövőben.
Nem kevésbé szigorú a helyzet kávéfronton. Itt is tapasztalható a fenyegetettség.
Tudományosnak mutatkozó előrejelzések szerint 2080-ra a Föld felszínének folyamatos melegedése egyszerűen meg is szűnheti a kávétermesztés lehetőségét. 2050-ig pedig az össztermés a mainak már csak a felét érheti el a kávénak.
Biológiájuk miatt a kávécserjék bonyolult feltételrendszer mellett mellett tudnak csak megélni.
Ezek teljesüléséhez bizonyos magasságú területeken bizonyos páratartalmú levegőben bizonyos hőmérsékleti viszonyok szükségesek. Ha a követelmények bármelyike borul, vége lesz a cappuccino-világnak.
A kávé szeret hűvösebb helyeken, hegyi magaslatokon tenyészni, ahol nem nagy a hőség, és elegendő a csapadék. A hőmérséklet emelkedése megváltoztatja a légköri viszonyokat, de ennél fontosabb, hogy bizonyos rovarok és élősdik a hegyekben a melegedés okán egyre feljebb találnak élőhelyet maguknak. Így a kávécserjék kedvelt magasságaiban is tömegesen fordulnak már elő, ahol az ültetvényekben nagy pusztítást képesek végezni.
A mennyiségi gondok mellett minőségi kérdések is felvetődnek. A hőmérséklet-emelkedés káros következményének betudhatóan megváltozik a termények zamat- és aromavilága. Egyre nehezebb évről évre visszakapni/előállítani ugyanazt az adott termékre jellemző ízvilágot. A termesztési nehézségekre reagálhat bárki érdektelenül, azonban az utóbb említett íztorzulás már mindenkit érint.
A kávécserjék gondozás szempontjából viszonylag igénytelenek. Szerencsére a Föld azon területein honosak, ahol a gazdasági fejlettség nem élenjáró, ezért százmilliós szegény néprétegnek képesek megélhetést nyújtani és ennek szinte kizárólagos forrása. Ez a gazdasági szempont a farmok gondjai mellett milliós foglalkoztatottsági problémát is előrevetít.
Vannak azért igazán jó hírek is!
Biztató fejlemény látott napvilágot és idén a kávétermesztők nagy számban tesztelik az újdonságot.
A francia CIRAD kutatóközpont az ECOM legjelentősebb kávéipari résztvevővel közösen kinemesített egy hibrid kávéfajtát, amelyik nemcsak biotechnológiai eszközökkel és drága laborkörülmények között szaporítható, hanem közvetlenül magról. Mint minden ’rendes’ növény.
Ez hatalmas áttörés és ültetvények tömege juthat ilyen kávémaghoz.
Nemesített fajtaként nagyobb terméshozamokat ígér, jobban ellenáll a kártevőknek és Arabica fajtáján belül még a zamatán is sikerült javítani.
Az illusztrációs fotó forrása: https://worldcoffeeresearch.org/news/starmaya-future-coffee/
Star Maya a neve. Ha ez a hibrid cserjefajta elterjed, akkor az általános terméscsökkenést még növekedésbe is át lehet fordítani. Akkor fellélegezhetünk, lehetőleg egy frissen főzött aromás espresso illatfelhőjébe burkolózva.
