Nem biztos, hogy tudtad mindezt, mikor a kávédat kortyolgatod. Ilyen áhított pillanatokban főleg az ízekre és illatokra összpontosítunk, nem pedig tudományos dolgok körül kering a gondolat.
Erre nincs szükség még akkor sem, ha a kávézási igény – végső stádiumában szükséglet – jelentkezik. Ha viszont többet tudunk arról, amit cselekedni készülünk, ettől határozottabban tesszük. Kellő ismeretek birtokában nyugodtabbak is vagyunk az ügyben, hogy a kávézással jó döntést hozunk.
Tudta-e, hogy a banán barnulásához hasonlóan a babkávé szemek is barnulással jelzik leromlott állagukat? Ezt úgy kell érteni, hogy nem a pörköléskor nyert barna színhez képest változik meg a színárnyalat, hanem a pörkölés előtt barnul be. Ezeket a szemeket használat előtt jó, ha kihajítjuk.
Ez a kémiai folyamat a kávészemben jelen lévő polifenol-oxidáz enzim vegyület miatt következik be.
Ha a kávébab szem bármilyen okból sérül, a sérült felület védelmére/izolálására az enzim lebontja a közvetlen sérülés környezetét képező ép anyagot, extra barnulással a lebontott anyag lesz látható.
Tudta-e, hogy a pörkölt kávé közelítőleg egyhatod arányban képes ellátni a szervezetünk niacin szükségletét? Ezt félelmetesebb nevén nikotinsavként, köznapon meg B3 vitaminként emlegetjük.
A vitamin nagymértékben felel a szervezetünkben felhalmozódó ‘jó/hasznos’ koleszterin (HDL – high density lipoprotein) gyarapításáért és a ‘rossz/káros’ koleszterin (LDL) állomány csökkentéséért.
A májban temelődő koleszterin a zsírlebontás ágense és a sejtépítéshez is elengedhetetlen vegyület.
Tudta-e, hogy a kávébab szemekben rejtőző ecetsav mennyisége több, mint tízszeresére képes felszaporodni a nyerskávé pörkölése során? Ez a folyama játszódik le a (főként az arabica fajtában a magasabb savasság értéket képviselő) savanykásba hajló jellegzetes ízvilág magyarázataként.
Tudta-e, hogy a kávéfőzés során a kinyert, illatosan forró folyadék a darálmányból az első perc alatt már kioldja a koffeintartalom kilenc tizedét? Emellett a darált kávéból az aroma- és ízanyagok zöme is ebben a periódusban szabadul el. Különösen, ha a 90 foknál forróbb (de nem felforralt állapotú) vizes gőzt nagy – 14-18 bar mértékű – nyomásnak tesszük ki. Folyékony állapotba kerülve szinte minden hasznos és értékes anyag optimális körülmények között kerülhet a csészébe. Az ennél alacsonyabb nyomással és/vagy nagyobb hőmérsékleten munkáló gőz már csak azt tudja magával sodorni, amit 1 perc leteltével találni tud. Kozmásodó szénhidrátokat és fehérjéket, csersavat és salakanyagokat. Ennek eredményét a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet gyártotta főző tudja jól demonstrálni.
Tudta-e, hogy egy erős fizikai megterhelés (zumba, gyúrás, stb.) előtt megivott kávé zsírsavat szabadít fel, és az utóbbi ezáltal a véráramba juthat?! Lebontva távozhat a szervezetből és kismértékű indirekt lefogyás zajlik le. A fizikai terhelés egyazon serkentő irányba hat, mint a koffein. Az emelt vérnyomás, a magas pulzusszám okán sporttal kombinált kávéivás a teherbíró, egészséges szervezetnek javallott.
