TENET többcélú filmkísérlet térrel, idővel és nézővel, ahogy Christopher Nolan rendező agyából kipattant.
Alig lehetett tudni Magyarországon bármit Nolan úrról, amikor – talán VHS kazettán – belebotlottam a ’Memento’ című filmjébe.
A mozi mindig is vonzerő volt, azóta, amióta a FÖMO a nyári vakációs mozibérletet kitalálta. Ollóval vágható szelvényblokk volt 20 Ft névértékben és szünidőben 2 Ft ellenében egy filmre jegyet kapott érte a vakációzós diák. A mozipénztáros néni vagdosta le a szelvényeket. Nem „bemutató” moziban, mint amilyen az ALKOTÁS, a BÁSTYA, a SZIKRA vagy a VÖRÖS CSILLAG volt.
Hanem „utánjátszó” mozikban, mint amilyen a
Balaton, a Csokonai, a Mátra vagy a Nap mozi volt.
Szép ábácé sorrendek.
Ilyenekben orrvérzésig lehetett újra nézni a ’Szelíd motorosok’, a ’Belfegor a pokolból’, vagy a ’Szállnak a darvak’ filmeket, kinek milyen az orientációja. Speciel mindenféle filmet néztem, akár keletről, akár nyugatról, akár délről hozta be a FÖMO (Fővárosi Moziüzemi Vállalat), örök dicséret nekik ezért. Ha egy filmért ’le kellett menni a térképről’ és egy másfél órás moziért két órát buszozni, akkor is. Finnyáskodás helyett belógni az igazán felnőtt ’Zabriskie Point’ és csak enyhén korhatáros ’Vörös rózsák Angelikának’ akkor lehatárolt (mű)alkotásokra is.
Megtanítottak, hogy a filmnek van eleje, vége, közte ott a közepe amelyik nem töltelék, hanem a híd a kezdőpont és végpont között. Kell legyen benne jó szereplő (akivel tudunk azonosulni) és van rossz is (akivel ez nehezebb).
Ehhez képest Nolan úr ’Követés’ 70-perces rendezői előfutár filmje már csak-csak követi ezt a sémát.
Aztán jött a ’Memento’, amelyik igazán próbára teszi a néző figyelmét és találékonyságát, mit is lát valójában.
A filmben Nolan úr csak egyetlen ötletet vet be. A cselekményt a vágások sorrendjében hátulról előre bontja ki.
Akit ez megérint, az viszont többször is meg fogja nézi és vállon veregeti magát, hogy sokadjára csak összerakta a sztorit.
Nolan urat nem tudja vállon veregetni, pedig ezt ő érdemelné meg.
’Tökéletes trükk’ filmjében az idő lineáris, ott viszont térbeli ugrások ötletével játszik el, hátha a néző tudja őt ebben is követni.
A TENET többcélú filmkísérlet térrel, idővel és nézővel
amelynek gondolatkörével Nolan úr korábban az ’Eredet’ című filmművében fogott kísérletbe és alakította úgy, hogy események a szereplők elméjében is keletkezhetnek. Képzeteket juttat be oda (ezért nem oké a magyar filmcím, angolul ’Inception’- ’Beültetés’ az eredetije). Elméjüket – mivel nem a valóságot élik át – a befolyásolhatóság állapotába hozva a valós világban hozott döntéseik megmásítására használják ki jók, vagy rosszak.
Ez sem egyszerű, de egy zárt, jól körülírt és a néző által szellemileg lekövethető ötletet visz filmvászonra.
Közben Nolan úr világhírű lett, ez hozta el a ’Batman trilógia’. Rendezéseket és a sikerhegyeket. Majd hozta magával a producerek áldásával elnyert ’szabad kezet’, ebből valósulhatott meg a ’TENET’ világa.
Nolan úr nem hat lóval, hanem egy egész ménessel fogat be
és a legnagyobb vágtánál a gyeplő a lovak közé esik.
Olyan érzet, mint amikor egyszerű földi halandó a kisvárosi vasútállomáson várakozik és szeretne felkapaszkodni egy átszáguldó nemzetközi expresszre úgy, hogy a vasútállomáson a szerelvénynek nincs is megállója.
Indul a film. Megy a film, sorjáznak elő a TENET szereplői. Kémfilmnek látszik, a jó oldaláról élesíti be a sztorit. ’Akció indul!’
Aztán vágás vágás hátán, és már kezdek le-lemaradozni. Nem azért, mert túl gyorsan beszélnek.
Jönnek jelenetek, amelyekben meghazudtolják XXI. századi fizikai ismereteinket.
Látni olyan képsort, amelyben az akna felrobbanását követő füst- és törmelékerdő szépen visszabújik a földfelszín alá rejtett taposóakna tokjába. Ez visszafelé lejátszott film, de közben benne felém fut egy katona! És számos ilyen.
Autós üldözés, amelynek során az előtte menekülő autót azt egy hátramenetben száguldó másik autó egyre jobban fogja be.
A látvány szórakoztató de nem öncélú, mindig a történést hangsúlyozza.
A néző ismerkedhet az inverz idővel. Amikor nem visszaugrunk az időben, mert ez az időutazás.
Amikor az idő nem előre, hanem visszafelé halad. Mint amikor egy hangszalagot visszafelé játszanak le. Ez a hasonlat azért is ül, mert egyes jelenetekben a hang tényleg így viselkedik. Elsőre nem vesszük észre, mert a fül erre nem áll rá automatikusan.
Minden ilyen rendezői/operatőri fogás az eseménydús cselekmény kibontását szolgálja.
A TENET pergő képi látványa mellett csak kapkodni lehet a fejet – no meg a tekintetet – a nyaktörő sebesség okán.
Ez cél is, mert ketyeg egy óra, az idő az emberiség végítéletéhez közelít. Egy dúsgazdag őrült bosszúra éhes terve.
Vagy mégsem közelít az idő, hanem visszafele telik? A film erre is választ ad annak aki megnézi. A mozik egyelőre állnak, úgy tűnik a film végére mégiscsak elhárult az emberiség fenyegető pusztulása.
A film magyarázása egyre népszerűbb. Ha újra megnézném, nekem is jobban menne.
Friss a Blu-ray lemeze. 150 perces hosszban a film végig szuper minőségű vizualitás és kimagasló hangélmény.
TENET – többcélú filmkísérlet térrel, idővel és nézővel
Szóljon hozzá