Tej a kávéhoz mindennapos dolog és ritkán gondolunk bele, hogy miért tesszük. Legtöbbször elhangzó indok a kávé ízének a feljavítása.
Aztán jön a kávé nagyon savas volta, amit a tej tompít.
Legvégén a látvány öröme, amint a két szín keveredik.
Ezeknek van alapja, legegyszerűbb magyarázat a legutolsó, amikor csak esztétikai érzékünknek akarunk kedvezni.
A másik két megokolás már nem ilyen egyértelmű.
A kávé savas volta nem önmagában tény.
Csak akkor tudunk helytállót megállapítani, ha tudunk előre egypár dolgot. Milyen arányban van a készített kávéőrleményben arabica fajta, amelyik ízében hajlik a savas-lágy felé, szemben a robusta fajta keserűbb jellegével.
Amikor a kávét savasnak találjuk, akkor az lehet a túlpörkölés mellékíze vagy lehet a rosszul lefőzőtt kávé kilúgozott csersav tartalma is. Utóbbi akkor jön elő, ha nem nagynyomásos főzővel félperces időtartamban nyerjük ki a nemes anyagokat, hanem szépen forraljuk a főzőben a vizet. Egyszerű túlnyomással a közel forró víz hosszasan mossa át a darálmányt, vele a sok csersavat.
Egy elrontott kávéhoz tetszés szerint adhatunk tejet, de ez a tényen nem változtat.
Az, hogy a kávé savas vagy nem, szigorúan különválasztandó attól a hajlamtól, hogy a kávé megivásától függetlenül valakinek a kiválasztási rendszere gyomorsav túltermelésre hajlamos. Ilyenkor a legpompásabb kávé a gyönyörű tejadalékkal [ennek kapcsán lejjebb kibontva lesz az első indok] tökéletes harmóniában is túlzott savtermelést okoz.
A plusztej mennyisége és minősége ezen a tényen sem tud sokat javítani. A sok savat egy pohár víz fékezi hatékonyabban.
A kávé ízének tejjel történő feljavítása fából vaskarika. A babkávé az összetevőinek bonyolult reakciói alapján nyeri el az ízét, és a levét ezért isszák. Ez nem jó vagy rossz, hanem a jellegzetes enyhén kesernyés kávéíz.
Ha abból a célból kerül bele tej, hogy az ízét feljavítsa, akkor ez eleve azt sugallja, hogy önmagában a kávé nem jó ízű. Bohóság ilyet állítani hasonlóan ahhoz, ahogy egy jó magyar ember azt találja mondani, hogy a Zwack-féle Unicum rossz ízű.
A tej a kávéra jellemző ízeket inkább elfedi, mint erősíti.
A tej alkotóelemeinek zömét az íztelen vízen kívül a tejzsír, a tejfehérje és a tejcukor képezi. A Magyarországon korábban forgalmazott 3.6% tejzsírt tartalmazó tejféleségeket az EU csatlakozás szabványosításai elsodorták, maradt a 2.8%-os és a másfél százalékos tej. Amennyi egy liter tejben ezekből van, az bőséggel alkalmatlan ízfokozónak.
Ami a tejfehérje komponenst illeti, íz hozzáadása helyett inkább az allergia kiváltásában jeleskedik. Marad a tejcukor, ami édeskevés a kávé igen markáns ízvilágának a megváltoztatásához.
Ha gálánsan akarjuk elengedni a témát, akkor is csak azt mondhatjuk, hogy egy kis tejnek matematikailag van esélye az íz gazdagításához, valójában az ízek bővítése helyett a tejjel a kávét – szomorú kijelenteni – csupán felhígítjuk, vele a kávéízt elfedjük.
A hozzáadott tej a kávéhoz mindennapos dolog és nem a fenti (vizuális és ízelemző) szempontok szerint kellene vizsgálni.
- Inkább hasznosnak kell tekinteni a tejfeldolgozás egyik előnyét. A tejgyárban a homogenizálási eljárással a tejhab – hiszen nemcsak öntjük a kávéhoz a tejet, hanem habként hozzá is adjuk – sokal keményebb és vonzóbb lesz.
- Másik hasznos tulajdonság, hogy amikor este tejet iszunk, a benne lévő hatóanyagok segítik a nyugodt alvást. Ha esti kávéba tesszük a tejet, akkor a kávé élénkítő hatása után az adalék tej nyugodtabb átmenetet tesz lehetővé az alvás irányába.
- Hasznos az is, ha orvosi tanács szerint a forró kávé azonnali lenyelését kerüljük, mert a nyelőcső érzékeny felületét égeti és rákos elváltozást okozhat. Amikor a forró kávéba tej kerül, a kávé csökkentett hőmérséklete a rákos sejtburjánzás esélyét lecsökkenti.
- Megfontolás is akad a tej a kávéhoz mindennapos dolog szintjén történő használatakor. Kávézással párhuzamos fogyókúra esetén tej hozzáadása kerülendő. Ez követendő a kialakult tejfehérje(kazein)-allergia és a tejcukor(laktóz)-intolerancia meglététekor is.
