Robert Dugoni Az Utolsó Ügynök könyve szorosan követi a Nyolcadik Nővér című nyitó regényt. Utóbbi bemutatója itt olvasható.
Abban részletes cselekmény ismertetés nem volt, és kémregény műfajként itt is az izgalom rovására menne. Dióhéjban az előzmény: egy érző szívű, idősödő, ízületeiben már rozsdásodó CIA-kém lebukik Oroszországban. Végül hajszálon múlik, de kimenekül onnan. Ez csak az őt segítő beépített orosz ügynöknő önfeláldozása révén sikerülhetett. A kémnek az USA-ba történő visszatérése után a tudtára jut valami fontos dolog: vélekedése ellenére a kimenekítő akciójuk végén az ügynöknő mégsem vesztette életét.
A megmenekült CIA-kém kimondhatatlan hálával gondol vissza a nőre. Olyannyira, hogy a hamarosan világra jött újszülöttje is a Paulina nevet kapja a keresztségben. Amikor hírét veszi az ügynöknő életben maradásának, lelkiismerete nem hagyja nyugodni. Eléri, hogy a CIA belelegyezzen egy kimentési akcióba. Azaz a lebukott orosz ügynöknőt – kijátszva a paranoid orosz rendszert – kicsempészni az országból.
Kis szépséghiba, hogy a hölgy egy moszkvai börtönben raboskodik.
A Lubjanka börtön Moszkva kellős közepén a szovjet rendszer elnyomó és kíméletlen belső rendfenntartásának jelképe. Főleg a rendszer ellenségei kerültek oda. Illetve az annak hitt vagy akként beárult polgárai. Funkcióját némi módosulással mind a mai napig betölti. Rossz híre nem elsődlegesen a fogva tartás jellege miatt van.
Félelemmel bárkit a borzalmas vallató módszerei miatt tölt el.
Ott mindenki mindent bevall, előbb-utóbb azt is amit el sem követett. Paulina Pomajova a fogságba kerülését követően mégis képes volt megőrizni titkait. Ellenállása a börtönben is kitartott. Nemcsak a kimenekített Charles Jenkins-szel való kémkapcsolatát védelmezte. Hanem a „hét nővér” gyűjtőnéven Oroszországban tevékenykedő CIA kémek névsorát is magában tartotta. Akikből már hármat valaki lebuktatott. A többiek sorsa is megpecsételődik, ha nem sikerül azonosítani a kémek beárulóját.
Az FSZB belső rendvédelmi szervezet (a hírhedt KGB nem kevésbé kegyetlen utódszerve) nyerésre áll és a többi ’kémnővér’ halála szinte elkerülhetetlen. Pomajova szisztematikus vallatásából eredően a lebukásuk megakadályozására van egy módszer. Legjobb magát a vallatottat kivonni a képletből, vagy legalább megpróbálni. Ezért a CIA-ügynök ’lehetetlen küldetésének’ célja Pomajova kijuttatása a Lubjanka börtönből.
Ehhez az amerikai váratlan helyről kap segítséget.
A Jenkinst és Pomajovát üldöző, végsőkig elszánt FSB ügynököt Jenkins sikeres szökése után bár a főnökség állásából kirúgta, szerencséjére életben hagyták. Csalódott a kudarcért, ugyanakkor bosszúra is áhítozik volt feletteseivel szemben. Adott a képlet és a szereplők, de miképp lehet egy ilyen menekítő akciót sikerre vinni?
Jól megírt kémtörténetek edzette olvasónak a sztori innentől kezdve meseszerű bűvész trükknek tűnhet. Lévén az író amerikai a könyv nem mentes a Putyin-rezsim többszöri elmarasztalásától, így mi is lehet a végkifejlet?
Tisztességes megközelítés lenne, ha a beszerzendő két kötetet végigolvasva feltárul az író szándéka. A valóság az hogy ez csak részben következik be. Mert mi másért került a korábbi regény folytatása a könyvesboltokba? Mert angolul már az író megírta a folytatás folytatását. Remélve, hogy lefordítva hazánkban is majd kiadják.
A ’SILENT SISTERS’ magyarul akár a ’Hallgatag nővérek’ címet is kaphatná. Ahogyan ez hallgatólagosan kiviláglik, AZ UTOLSÓ ÜGYNÖK kémtörténet valójában nem más, mint egy trilógia következő részének a felvezetése.
Ebből a regényből emiatt éppen az nemigen derülhet ki, hogy az író szerint valójában ki is az utolsó ügynök…
Forrás és illusztráció www.agavekonyvek.hu
Szóljon hozzá