Lee Child ÉJFÉLI SZÁLLÍTMÁNY című könyve a Generalpress friss kiadványa. Az évente keletkező Jack Reacher történetek sorában ez a legújabb. Dícséretesen és gyorsan jelentetik meg hazánkban is.
Wyoming területe negyedmillió km2, huszonötször nagyobb mint Magyarország. Összesen jó félmillióan lakják, ami hazánk lakosságának 5%-a. A területi és lakossági viszonyszám szerint az USA legnéptelenebb állama. Zömmel a Sziklás-hegységen és egy hatalmas keleti fennsíkon terül el. Igazi indiánlakta vidék (volt), fővárosa Cheyenne. Szomszédos államának a neve Dakota. Mind törzsek nevei.
Miért a földrajz és a néprajz?
Mert Lee Child ÉJFÉLI SZÁLLÍTMÁNY könyve zömében itt játszódik.
A könyv azzal indít, hogy valahol az USA közepén buszozó főhősünk a menetrendszerű járatról leszáll egy pihenőhelyen, hogy kinyújtózzon. Ahogy Jack Reacher a poros kisváros egyetlen (fő)utcáján lófrál, egy zálogbolt kínálatában felfedez egy fekete köves aranygyűrűt. Kecses metszése és a díszítése szerint ezt csak a West Point katonai akadémia egyik végzőse hordhatta. Kis méret, női ujjra való. Jack bemegy a boltba és felpróbálja, a kisujja körme hegyére sem jó. Igaz, hogy Jack ökle akkora, mint egy Népszava-kalapács. Vagy mint egy fej karfiol.
Ilyen gyűrűt a gazdája nem ad el. Keserves kiképzési évek sikeres végére csináltatta. Maga az akarat szimbóluma. A tulajdonos női mivolta csak emeli a tiszteletet. Végzősként Jack is készíttethetett volna magának, de akkor őt ez nem érdekelte. Most is csak annyiban, hogy milyen szorító nyomás alatt ad túl bárki egy ilyen relikvián? Kényszerítve, vagy netán bűneset kimeneteleként? Jack Reacher lelkében megmaradt örök katonai rendőrnek, kiváncsi és szimata gyanút fog.
A zálogossal alkuszik, megveszi a gyűrűt és fondorlatosan beszélgetve rávezeti, hogy tudtán kívül akár orgazda is lehet. Jack kiszorítja belőle – jogi vénája segíti ebben –, hogy ki adta el neki a boltban. Egy motoros banda tagja, a bandának pár sarokkal odébb van a kocsma törzshelye. Jack nem tétovázik és nekilendül, még a buszt is továbbengedi, bukja a jegy árát.
Mindenáron meg akarja tudni, az eladó honnan jutott a gyűrűhöz. Az üres majd vészjósló hallgatást a banda tagjai akcióra akarják váltani a kocsma előtt. Közben a városka seriffje látja mi van készülőben, de Jack lebeszéli arról, hogy a felajánlott járőrkocsi méltósággal elvigye a túlerőben lévő banda elől.
Jack makacs és önjáró. Járőrkocsi el, és a csendet csak testek puffanása és csontok reccsenése töri meg. Jack szinte félkézzel lezúzza a nem túl okos és tompaagyú népes bandát. Ezután könnyen tudja meg az érintett személy nevét és hollétét, ahonnan az eladóhoz a gyűrű érkezett. Közben a szimpatizáns járőrkocsi visszatér és Jack egyértelműsíti, hogy valakik nem fértek a bőrükbe. Jack a várost úgy hagyja el, hogy a seriff kiviszi a város határáig a további rendbontás elkerülésére.
A tippadó bandatag (akit egyedül beszélőképes állapotban maradt) telefonon mozgósítja a célállomást, ahová Jack tart.
Visszaélve az olvasó türelmével ez a felvezető azért ilyen hosszú, mert eddig tartott a valódi feszültség, az összes többi izgalom felsorolása ennyi ideig sem tartana. Egyben lelőnénk a poént is, amit kriminél nem illik.
Ebbe a képbe jön be Wyoming. Ahová a történet vezet és itt kell megtalálni a gyűrű volt birtokosát. Azt sem lehet tudni, vajon életben van-e még. Tűt szénakazalban megtalálni esélyesebb, mint a harminc kilométerenként feltűnő farmokat egyenként csekkolni.
A sanszokat növeli, hogy a hölgy ikertestvére már felbérelt egy magánnyomozót, hogy keresse meg a hölgyet, aki amúgy jó ideje nem hallat magáról. Összefutnak a szálak, így Jack nincs egyedül, de ezzel csak a nyűg van. A magándetektív egy volt FBI-ügynök és folyton jogszerű lépéseket követne (tarsd be a törvényt), amit Jack természete felettébb nem igényel.
Felkerekednek hát, végtelen rónákon és hegyen-völgyön csordogál a történet.
Várakozás, cserkészés, megfigyelés, mint az indiánok a hadiösvényen.
Autók hosszasan jönnek-mennek mögöttük végtelen porfelhőt kavarva és az események is ilyen tempóban zajlanak.
Elég az hozzá, hogy Jack kiterjedt kábítószer kereskedő hálózatra bukkan és ketten ripsz-ropsz fel is göngyölítik, mint a mesében. A könyv címe direkt utalás, a végén egy éjféli szállítmány sorsa lesz a csattanó.
Az utóbbi esemény időzítése és az odáig vezető történet sodra miatt a regény nem elég fordulatos, lassú és középszerű.
Wyoming domborzata és a terep megszabja a harcmodort*. Angolként Lee Child nem vetette szemét a kínai bölcseletre.
Lee Child ÉJFÉLI SZÁLLÍTMÁNY könyve azoknak szól, akik elvetik a gondolatot, hogy a szerző a regényírásban futószalag technikára váltott. Meg sincsenek győződve arról, hogy ez a Jack Reacher kötet csak egy B kategóriás kisiklás volt.
Vagyis együtt várjuk a következőt, amiben újra izgalom van csőstől, hemzseg a vagány bemondásoktól, zubog az adrenalin és a szabadlelkű Jack Reacher kéretlenül szerez érvényt saját értékrendjének. Az sem lesz baj, ha ököllel.
*„Az olyan terepet, amelyen nem juthat előnyhöz az, aki megteszi az első lépést, időt vesztegető terepnek nevezzük.”
„Azt a terepet, amelyről nem tudunk elszabadulni, … csapdába ejtőnek nevezzük.” /Szun-Ce: A háború művészete, Cartaphilus, 2006 Bp., p. 56-57/
Szóljon hozzá