Adott egy ügyvédi iroda, néhány, éjszakába nyúló munkanap és egy írásra csábító régi írógép.
Horváth András az írógéppel
Ezek a körülmények késztették arra Horváth M. Andrást, hogy elkezdje írni a Kávészünet című könyvét. A kötet 52 történetet tartalmaz. Azért ennyit, hogy minden hétre jusson egy. Mármint nem olvasásra, hanem írásra. Ez volt az alap koncepció.
A Publio Kiadó gondozásában megjelent Horváth M. András: Kávészünet című könyve. Az ügyvédként dolgozó szerző eredeti ötlete szerint a történetek többsége írógépen született és elfért egy A4-es oldalon.
Néhány éve nagyon sűrű időszakom volt, gyakori volt, hogy éjszaka is dolgoznom kellett és bent maradtam az irodában. Ilyenkor az ember próbálja megtörni a monotonitást, én is kisebb-nagyobb szüneteket iktattam be. Volt az irodában egy régi, de működőképes írógép. Gyerekkoromban anyukám megtanított a tízujjas gépelésre és sokszor pötyögtem az ő írógépén. Egyik este leültem az irodai gép elé és elkezdtem egy kitalált sztorit gépelni. Mondhatni, kávészünetben kezdődött az egész
– elevenítette fel a könyv megszületésének ötletét Horváth M. András.
52 történet, hogy minden héten legyen mit írni
Az volt a cél, hogy teleírjon egy A4-es oldalt úgy, hogy abból egy kerek történet legyen. Kezdetben egyszerű időtöltésnek tűnt, de hamar jött a gondolat, hogy miért ne lehetne ebből mások számára is szórakoztató olvasmány.
A második és harmadik történet után azt gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha minden héten, legalább egyszer leülnék a gép elé és írnék. Elkezdtem írogatni és közel 30 történet kész is lett, fél éven belül. Aztán kicsit megakadtam, így vettem otthonra is egy írógépet, azzal a céllal, hogy befejezem, amit elkezdtem. Megint megszületett 10-12 történet, amikor újra elakadtam. Az utolsó lökést az adta, amikor a páromtól kaptam egy töltőtollat. Szinte mindenhova azzal mentem és ha volt időm, írtam a történeteket
– mondta a Kávészünet szerzője.
Szociodráma és horror, ami egy kávészünetben is fogyasztható
A történetek között nincs tematikai kapcsolat. A témák között van szociodráma, történelmi sztori, mese, fantázia, horror, tudományos-fantasztikum, kémtörténet, de még detektívtörténet is.
A témák maguktól jöttek. Teljesen véletlenszerű volt, hogy mikor, mi ragadt meg az agyamban és írtam belőle novellát. Egy idő után lejegyeztem minden szófordulatot, gondolatot, eseményt, élményt, amiből úgy gondoltam, érdekes novellát lehetne írni. Az egyoldalas koncepciót nemcsak az adta, hogy könnyen írható legyen, hanem, hogy könnyen olvasható is. Én úgy tapasztalom, hogy vannak, akik elfoglaltabbak és egy terjedelmes könyvbe nem kezdenek bele. Ezt a könyvet olyan embereknek szántam, akiknek csak kevés idejük van olvasni. Például kávészünetben. Gondoltam, nekik egy-két rövidebb, elgondolkodtató novella ideális szórakozást nyújtana
– tette hozzá Horváth M. András, aki azt is elárulta, szeretne tovább írni.
A végén, amikor nagyon belelendültem az írásban, megfogalmazódott bennem, hogy mi lenne, ha valamelyik történetből regényt írnék. Elindítottam egy Facebook-oldalt, hogy aki már olvasta a Kávészünetet nyugodtan jelezze, hogy neki melyik történet tetszett a legjobban, melyiket lehetne akár tovább vinni. Az is lehet, hogy inkább trilógiává bővítem a kötetet, ha népszerű a kötet
– zárta a Publio szerzője.
Horváth András
