Jonas Jonasson: „Édes A Bosszú Részvénytársaság” könyvbemutató egyazon évben hazájában svédül megjelent és itthon magyarra rögvest lefordított kiadványról nem is lehetne aktuálisabb.
Megjött a tél, a sötét és hideg ötkor jön, nyolc után meg amúgy sem lehet az utcán lenni. Olvasni kell. Ha nem szólnak másról a lektűrök, mint kémkedés, politikai gyilkosság, napi erőszak, akkor jöhet egy ilyen könyv, mint a
Jonas Jonasson: „Édes A Bosszú Részvénytársaság” és könyvbemutató lesz belőle.
Bár a felsoroltak közül az első kettő kimaradt, a harmadikat még a tehetséges írónak sem sikerült kigyomlálni. Az emberrel ősidők óta van együtt az összeférhetetlenség és még bosszúálló is. Napi erőszakot könnyen szül.
Jonas Jonasson vágya a józan ész. Igazságtalanságra érzékenyen félti a világot azon értékek elvesztésétől, amely értékekre küzdelmek árán a demokrácia több országban épül. Azon kevés országban, amelyben még erre épül*.
Könyvei mottójának mégsem az efölötti siránkozást, hanem a nevetést teszi. A legjobb recept.
Jonas Jonasson: „Édes A Bosszú Részvénytársaság” című a svéd író ötödik hazai kiadású könyve. Dicséri a magyar könyvkiadást, hogy mindegyiket le is fordították. Első volt A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt.
A XX. század maró gúnyrajza a pénz és hatalom vadhajtásairól, és egy vénember meg a drogdílerek kalandjairól.
Kiadója 7000 példányt volt hajlandó belőle kinyomatni. Máig ott és a világban 10 millió kelt el. Az élet fintora.
Ekkora érdeklődés volt a közelmúlt egyes aspektusai iránt alulnézetből. Jonas Jonasson behozhatatlan helyzeti előnye: mindezt figyelmes polgárként érzékeli és tehetségét, éleslátását képes hozzá vicces formába önteni.
A munka annyira jól sikerült, hogy még filmet is forgattak belőle.
Nem Hollywood stílusában, hanem fekete komédia műfajban svéd rendezéssel.
Magyarul is megjelent 2014-ben DVD-n és időnként ma is elérhető használt állapotban.
Jonas Jonasson 2020-ban frissen megjelent könyve egy gondolattal játszik el és viszi azt teljesedésbe.
Mi lenne, ha valamilyen keserű élethelyzet megoldatlanságából fakadó emberi frusztrációt intézményesen oldanának fel? Ráadásul erre egy üzleti vállalkozás szerveződne?
Magyarán megrendelésre valaki helyett pénzért bosszút állni valakin.
A regény egyik főalakjának – aki a vállalkozó – kiinduló ötlete a saját szomszédjával zajló perpatvar.
A teli kuka kirakásának pontos helye (kihez bűzölögjön közelebb a kertben) és az erről szóló tartós huzavona volt az apropó. Sok közbenső állomás történetét ismerhetjük meg, mivel a vállalkozás az internet jóvoltából hamar nemzetközivé vált, végül elérkezünk egy gátlástalan és pénzsóvár műkincskereskedő ’megbüntetéséig’.
Hogyan lehet ilyen valakit megbüntetni
szándék szerint a törvényesség keretein belül maradva úgy, ahogyan az neki a legjobban fájjon?
Hát nem úgy, hogy a kapzsit egy mesés vagyon birtokába kell rövid időre juttatni, majd gyorsan elintézni, hogy azt jól elveszítse? A nyilvánossság erejét használva ehhez bukja el még a jóhírét is?
Az olvasó első gondolata a tetten ért spoilerezés? Nem a történeten van a hangsúly, hanem a mikéntjén.
Megnyugtatásul nem ez a történet végkifejlete és a csattanó is egész más. Maszály mozgólépcső és égből pottyant örökös… a humor bő hozamú forrása a számtalan helyzetkomikum és a rengeteg vicces kommentár.
Hol az író, hol a szereplők részéről. Olvasás közben sokszor sejlenek fel Rejtő Jenő mesefűzési fordulatai és szellemi bukfencei.Pluszként jön a nyelvi lelemény, amivel Kúnos László fordítása/átköltése ajándékoz meg.
Bízva abban, hogy nem terelődik jogi útra, illusztrációnak egy karakteres példa (p. 119).
Üzleti vita folyik Irma Stern festőművész egyik olajképe kapcsán, amit fizetségképpen ajánlanak fel valakinek.
Az illető mérgében távozásra szólítja fel a vele vitázókat, hozzátéve: „ – És hordják el az Irmájukat is!”
_________________
* (p.370) fáradságot nem kímélve Közép-Európa konkrét országát is citálja, tetejébe elítélőleg
Szóljon hozzá