Chris Carter A keresztes gyilkos könyvismertető apropója a 2014-ben itthon megjelent regény újbóli kiadása.
Az évek óta ezen a honlapon bemutatott krimi írók között Chris Carter nem szerepelt. Legelső könyvének annyira rémisztő a témája, hogy könyvajánlónk szándékosan kihagyta. Rákövetkező féltucat regényének tárgya sem emészthető könnyebben. Mindegyiknek a főhőse Robert Hunter detektív és Carlos Garcia nyomozótársa.
A köny olyan gyilkosságokról szól, amelyek során az áldozatok halála nem csak a bekövetkezésük miatt tragikus. Gyilkosuk az áldozatok haláláig vezető útat mindenféle kegyetlenkedéssel hosszabbítja meg, elviselhetetlenül fájdalmas vergődésüket szándékosan nyújtja a végsőkig.
Chris Carter A keresztes gyilkos krimije nem kertel.
Egy olyan úton vezet végig, amelyet megcsonkított és borzalmakat elszenvedett emberi tetemek szegélyeznek.
Ráadásul ebbe a szörnyű képbe bekerül a BDSM is, amit a fordító (hölgy) jótékony céllal nem magyarított meg. Hazai szövegében eredetiként hagyta meg, bár a rövidítés a nyomozás során referenciaként gyakran elhangzik.
A BDSM véletlenül sem a Business Development, Sales & Marketing [Üzletfejlesztés, Értékesítés és Piackutatás] tevékenységének összefoglaló rövidítése.
Hanem az amerikai szóhasználatban a Bondage, Discipline, Sadism and Mazochism kezdőbetűi. A szexuális életben a megkötözés, megbüntetés, szadizmus és mazochizmus elfajult formáinak közkeletű gyűjtőneve.
Stílusosan szólva durván behatol ebbe a közegbe, mert a gyilkos ilyen partik köreiből is szed áldozatot.
Van ugye az a sorozatgyilkos, amelyik mondjuk minden holdtöltekor öl, mert egy hang belülről az ezüstös fényben ígér megtisztulást a korábban keletkezett lelki traumáitól. Aztán van az a fajta sorozatgyilkos, aki csak pöttyös ruhát viselő szőke nőket pusztít, mert anyukája ilyen mintájú textíliával kötötte be a szemét, mielőtt rendszeresen elnáspángolta.
A horpadt világú, bekattant elmék cselekedeteiben tetten érhetők bizonyos sémák vagy minták. Kényszeres vágyuk hasonló megoldásokkal hozz nekik (csak időleges) megnyugvást. A bűnismétlés emiatt muszáj.
Rendszerint ez a fajta megjósolható viselkedés okozza a vesztüket, ezért lehet őket bekeríteni és elkapni.
Aztán meg van ez a Chris Carter-féle A keresztes gyilkos.
Az ő sorozatgyilkosa eltérő időközönként és életkorra, nemre, foglalkozásra, nemi irányultságra, stb. tekintet nélkül szedi áldozatait. Miből tudjuk, hogy ezeknek az öléseknek azonos az elkövetője? Onnan, hogy az író segít nekünk. Elmeséli, hogy a gyilkos mindegyik áldozat tarkójába egy ‡ duplakereszt* jelet hasít bele.
Egy jó vagy rossz rendőrnek – a történet és a világ részeként – már csak ezt a jelet kell követni.
Viszont a könyv olyan akár egy erdő, ahol ezt a ’turistajelet’ nagy összevisszaságban festették fel több fára.
A jelek így nem jelölnek ki utat, nem jelentenek kiutat.
Emiatt a bűnügyi technikákban jártas, elég erős gyomrú és racionális észjárású nyomozók szinte lefagynak. Agyuk az eredménytelen útkeresések miatt a megbomláshoz közelít. Közben az áldozatok száma egyre nő.
Zavaró pikantéria, hogy az ilyen módszerekkel ’tevékenykedő’ elkövetőt korábban már letartóztatták és a halálos ítéletét végre is hajtották. Nem egy lelkes utánzó bukkant fel, amit a ténylegesen meg nem talált igazi gyilkos telefonhívásokkal egyértelműsít. Ezzel szinte megőrjíti a detektíveket.
A gyilkos minden tervéről értesíti Hunter nyomozót. Egy alkalommal fel is ajánl neki egy játékot, amit ha Hunter megnyer, egy már elrabolt áldozat jelölt életben marad. Hunter veszít és reménytelenül frusztrált. A kapitány tombol, az egész egy kész cirkusz ahol ők a bohócok. A tettes nyomot nem hagy, de felfedi áldozatai megtalálási helyeit. Játszik a törvény emberével. Odáig merészkedik, hogy Hunter társát, Garcia nyomozót is elragadja…
A Hunter-sorozat további darabjai: ’Kivégzés’, ’Vadász’, ’A halál szobrásza’, ’Halállista’, ’Egy gonosz elme’, ’A nevem halál’. Vészjósló címek, bizarr és hátborzongató történetek. Mindegyik ilyen annak, aki ilyet szeret.
Hogy kerül mégis a könybemutatóink közé? A kíváncsiság győzőtt. Mégis milyen lehet, ha a friss könyv használt eredetijéért (más borítóval) a neten akár 10.000 forintot is elkérnek? Az aberrált ár kijár egy aberrált krimiért?
*Az európai és magyar kultúra is használ ilyen jelölést kicsit eltérő formában, kettős kereszt Magyarország mai címerében is látható.
Szóljon hozzá