Barker A Hatodik Éjszaka könyvbemutató indításaként csak folytatásról eshet szó, mert két előzmény-regény zárókönyve lett az USA-beli szerző új krimije.
Olyan nagy időkihagyással került az utolsó mű az olvasókhoz, hogy
nem volt egyértelmű, a második után érkezik-e folytatás.
A beharangozók egyszer sem említették trilógia születését.
Kronológia: eredeti megjelenés éve /magyar kiadás
’A negyedik majom’ 2017 / 2018
’Az ötödik áldozat’ 2018 / 2018
’A hatodik éjszaka’ 2019 / 2022
Mindhármat az Agave Könyvek gondozásában olvashatjuk. Vaskos könyv mindegyik, ráadásul apró a betűméret és a 3 kötet kerekítve 400+500+500 oldal. Ennyi oldalon más szerzők 5 karcsú könyvet képesek megjelentetni.
Amellett, hogy gördülékeny a fordítás (thnx Bosnyák Edit/ és jól olvasható, a cselekmény őrült tempót diktál.
Barker A Hatodik Éjszaka könyve 135 fejezetre tagolja a művet
így egy lüktető szaggatott ritmusú történet bontakozik ki. A Négy Majom Gyilkos végre kézre kerül? Vagy Sam Porter nyomozó egy sikátorban kilőtt – de gellert kapott pisztolygolyó miatt történt – koponyasérülés okán elveszíti emlékezetének egy darabját és üldözőből válik üldözötté? Vajon visszatér-e a régi ép memóriája?
Anson Bishop egyszer már meghalt de újra (és újra) gyilkol,
szerencsére a minden tettét beismerő majd mindent megcáfolva tagadó főgonosz ismét kézre kerül. Feladja magát. A morált kikerülő de a törvény betűjével zsonglőrködő védőügyvéd megmenti a villamosszéktől?
Barker a krimiírás összes fordulatát beveti és még azon túl is számos ötlettel gazdagítja az eseményeket. Krimi szerkezetnek meghagyta a sztoriba beékelődő, a sérült világú gyilkos elme vezette naplórészletek közlését. Utalások, magyarázatok a gyermeki múltban – és netán a mában – zajló történések okaira és/vagy következményeire?
Profikhoz nem illő sok melléfogás a nyomozásban, téves koncepciók és rosszul működő FBI profilalkotás nehezíti a végkifejletet. Sam Portert tévedésből rendőrségi mesterlövész teríti le, amikor Bishop fizikai közelébe kerül. Közben Bishopot hősként és áldozatként tálalja a megvezetett média, míg a detektívből szökevényt farag. Holott nem a bűnbak rendőr, hanem valójában a média a gyilkos erő.
Az író – ahogy az első kötetben is – az igazság megszállott keresése és az önkényes igazság-szolgáltatás körül forgatja a történetet. ’A Hatodik éjszaka’ is ennek a végkifejlete, működik-e a törvény és törvényes-e az egyéni elégtétel keresés.
Nem egyszerű válaszok, egyaránt hangzanak el sarkosan megfogalmazott vélemények a rend őrei és a törvényszegők oldalán. Az író egy apró rést nyit az ajtón, aki nagyon akarja keresztül nyomakszik rajta és egyszerre igen nehéz dolga akad. Hová is került, a szürke zónába vagy egyenesen a sötét oldalra?
A gyermekkori sérelmek a mai krimi irodalom témáinak a 80-90 százalékában szolgálnak kiváltó okként felnőtt bűnelkövetők tetteit motiválva. Egyénként nem az író, nem is az olvasó dolga a gyermekek védelme.
Fizikailag és szellemileg, no meg érzelmileg egyforma fontossággal bíró össztársadalmi feladat.
Ilyen szempontból Barker A Hatodik Éjszaka könyve nem könnyű témát választott, a krimiben sokszor és elég részletesen kell bemutatni a kiskorúakat érő fizikai bántalmazás, ártatlanságuk kihasználása, védtelenségükkel való visszaélés formáit. Hogy magyarázatul szolgálhasson a normák nélkül garázdálkodó ’igazságtevő’ gyilkos megértetéséhez. Az eredeti könyvcím [The Sixth Wicked Child – A hatodik gonosz gyerek] ezért beszédesebb, de
a magyar könyvcímnek is megvan a maga üzenete.
Viszont ehhez a könyv végigolvasása ad eligazítást.
Brutálisan testcsonkítás, többféle kínzás és más elvetemültségek sűrűn előfordulnak, úgyhogy él a ⓲ korhatár. Cserébe izgalom és feszültség, drukkolás a jó (vagy a rossz?) oldalán megéri a fáradságot és a magas könyvárat.
Szóljon hozzá