Cannes, 2019. május 17.: Bemutatták Bacsó Péter A tanú című alkotásának eredeti, cenzúrázatlan változatát pénteken. A film a 72. cannes-i filmfesztiválon, a klasszikusok felújított változatát felvonultató programban szerepelt.
Bacsó Péter legendás filmjének felújított változatát – 50 évvel a cannes-i premiert követően – a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére tűzte műsorra a Cannes Classics. Ez a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának filmtörténeti klasszikusokat felvonultató programja, amelyben idén 23 alkotás előtt tisztelegnek.
Idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja.
Eddig Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásai szerepeltek a blokkban.
Bacsó Péter A tanú című 1969-ben forgatott filmjével a magyar rendszerváltás után 30 évvel egy olyan film kerülhetett vetítésre, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált.
Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban. Akkor az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban volt látható, és ezután 32 további országban mutatták be.
A filmet 1981-hez hasonlóan most is elkísérte Cannes-ba a 2009-ben elhunyt rendező özvegye, Hudák Ilona. Ilona a vetítés előtt a közönségnek felidézte, hogy a bemutató előtt néhány nappal Bacsó Péter Budapesten eltörte a lábát. A cannes-i vetítésre így gipszben és gépkocsival érkezett, ami kiválóan érzékeltette az akkori magyar filmgyártás és elsősorban A tanú helyzetét.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a vetítést követően elmondta: nagyon jól sikerült a film francia és angol nyelvű felirata. A nemzetközi közönség – beleértve a japánokat is – értették a poénokat, Bacsó Péter szatirikus hangvétele ma is működik, a nézők sokat nevettek.
A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe. A Filmlabornak sikerült „hozzáfényelni” az „új” részeket a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Többnek az eredeti negatívja hosszú kutatómunka során a Mafilm raktárából került elő.
Ennek köszönhetően kiváló minőségben látható a cenzúrázatlan változat,
amelyet június 1-jén mutatnak be a magyar mozikban!
Az eredeti verzióban látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet. Az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel.
Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet. Ezt a rendező a cenzúra utasítására illesztette a film végére 1969-ben.
A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor közös munkája. A munka 30 szakember részvételével és a Magyar Operatőrök Társasága közreműködésével valósult meg.
A Filmalap kezdeményezéseként 2017-ben indított hosszú távú filmfelújítási programnak köszönhetően évente 25-30 magyar klasszikus film teljes körű restaurálása készül el.
