A disznóparéj (divatosabb nevén amarant) egy remek zöldség. Nagy bánatom, hogy ezt a vitaminokban dús spenótfélét mennyire elfeledtük, miközben a középkori étkezések gyakori szereplője volt.
Mára már csak a kertes házak kerítése előtt díszeleg szép sorban pompázatos színeivel és nem jelent többet, mint egy dísznövény. Miközben azt vallom, hogy ami ilyen szép, az az asztalon is gyönyörködtet minket.
Minden falattal a szánkhoz emelünk egy kis bájt és nem csak ízlelőbimbóinkkal érzékeljük az ételt, hanem szemünket is jóllakatja. A magjai persze a Bioboltok mindennapos választékát bővíti, de a leveleiről nem esik szó, és én most épp erről beszélek.
Elkészítése egyszerű!
Forró vízbe mártjuk pár pillanatra, de ne legyen ez egy perc sem. Mindössze egy kis hő kell neki, hogy összeessenek a levelek és már csak ízesíteni kell.
Persze frissen is keverhetjük salátába. Készíthetünk hozzá egy tejszínes fokhagymás öntetet, egy gyömbéres, kurkumás, fokhagymásat, amit kókusztej tesz krémessé.
Meglocsolhatjuk leheletnyi világos szójaszósszal és szezámolajjal. Ha szeretnénk valami ropogósat hozzá, akkor dobjuk fel némi aprított földimogyoróval, amit előtte kicsit pirítsunk még meg, míg kifényesedik a felszíne. Ilyenkor a legízletesebb.
Jó étvágyat hozzá!
