Ma van az ősz első napja. Eddig nagyon jól alakult a szeptemberünk. Ha az október is napfényes lesz, a színek kavalkádját élhetjük meg a természetben.
A Google is tiszteleg ma e nap előtt a keresőmező fölötti „tökös” logójával, melybe egy mozgékony mókust is belerejtett.
Ősz első napja
A mai nap egyben az őszi napéjegyenlőség napja, és ma van a csillagászati ősz kezdete is. Ilyenkor a nappal és az éjszaka hossza a Földön mindenhol ugyanannyi ideig tart.
Bár a szeptemberre már őszként gondolunk, igazából csak most kezdődik. Tegnap még nyár volt, de bármelyik kisiskolás vitatkozna ezzel az állítással. Ha már kisiskolások: iskolai tananyag, ezért elég ismert, de attól még (vagy pont ezért) szívesen idézzük Petőfi Sándor versét az esemény kapcsán:
Itt van az ősz, itt van újra
Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpendítem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.
Kedvesem, te ülj le mellém,
Ülj itt addig szótlanul,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonul.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.
