A Stephen Fry Mítosz könyvbemutató próbálkozás egy könyv megismertetésére, amelyik maga is egy könyvet vesz munkába.
Történetesen Edith Hamilton ’Görög és római mitológia’ munkájának új megközelítésű feldolgozása. Az író hozzá olvasott még tucatnyi egyéb, a témába vágó forrásmunkát.
Az eredeti Edith Hamilton kötet magyarul is megjelent 1992-ben, angol nyelvű eredetije 1942-ben. Olyan mély hatást gyakorolt, hogy a görög király Athén tiszteletbeli polgárává fogadta szerzőjét.
A Stephen Fry Mítosz könyvbemutató nem könnyű feladat.
Fizikailag sem. A 400+ oldalas vaskos kötet nagyalakú, nem szokványos méret. Nem hangyabetűkkel szedték és a tömege ⅔ kilót nyom. Hanyatt olvasva mellkasi támaszként légzési nehézséget válthat ki.
Szellemileg végképp nem könnyű. Jóllehet Stephen Fry munkája elkülönítve csak a görög mondavilágot célozza, mégis állandó kitekintést tesz a latin párhuzamosságra (tengeristen Poszeidón – Neptunus, szerelemisten Ámor – Cupido, vadászatisten Artemisz – Diana és száz más). Hátha az közelebb van az angolhoz.
Ha a Forsyte Saga szövevényes családregény a három tucat szereplőjével, akkor mi Stephen Fry Mítosz könyve? Amiben a végén csak a névjegyzék 20 oldalas. Függeléke vagy ezer szereplő nevét tartalmazza és egyes nevekhez alcikkelyként a cselekedeteiket is olykor megemlíti.
Az antik felfogás harmadikutas megközelítés az ’ember’ létrejöttét illetően is. Az egyik a modern nyugati világ fogódzója,a Biblia. Másik az Isaac Asimov jegyezte ’A Robbanó Napok’, bemutatója itt olvasható. A harmadik az ókori görög mondák, történetek, legendák kapcsán az ember teremtése.
A Stephen Fry mű eredeti címe ’Mythos. The Greek Myths Retold’.
Nincsen benne a magyar fordítás címéhez hozzáragasztott alcím: ’Görög mitológia angol humorral’.
Jóllehet a majd 6 ezer forintos kötet felé a figyelmet pont ez fordította. Mert Stephen Fry közéleti figurája, írói munkássága (féltucat regény), filmszínészi teljesítménye (Fekete Vipera, A hal neve Wanda, stb.) és tévésztár (Egy kis Fry és Laurie) volta feljogosította erre.
Stephen Fry
Azonban az angol humor pont kimaradt a ’Mítosz’ műből. A történetek Stephen Fry által modernizált stílusa néhol vidám, máskor szomorú mai töltetet ad az egésznek. Így még inkább olvasmányos és érdekes mű lett.
Valljuk be görög mitológiában maximum ½műveltek vagyunk.
Ezt az érzetet erősen oszlatja, sőt olykor váratlan részletességbe is belemegy, például Ganümédész (aki Zeusz pohárnoka valamint test-lelki jóbarátja volt) néveredete kapcsán. Olyannyira, hogy a férfiasság és eszközeinek leírásával még a fantáziadús történetfüzér (mondhatnánk mesesor) stílusától is elüt. Taglalja, hogy az ókori görögöknél a férfibarátságon túlmutató férfiszerelem elfogadott gyakorlat volt. Nemhogy az isteneknél.
Gyarló vágyaik nem sűrűn válogattak szerelmük objektumának kiválasztásánál. Stephen Fry írót megtalálva az eltérő vonzalmukat nyíltan vállaló színészek között ez az aprólékosság jobban érthető.
Ha a könyvet szórakoztató időtöltésnek szánjuk, akkor az az érzet támad, hogy a halhatatlanok mellett a földi halandók többezer éves világa és a ma élők világa mintha sokkal közelebb kerülne egymáshoz. Az istenek nemesek és alávalók, nagylelkűek és kicsinyesek, bőkezűek és irigyek, megbocsátók és bosszúállók, szelídek és dúvadak.
Sokszor egyazon személy is képes az ellentétes tulajdonságpárok megtestesítésére, még ha nem is egy időben.
Mivel az antik világban mindennek megvolt a maga istene, az akkori görögök fejében volt alkalma az istenek és nem istenek világának keveredni. Az istenek a halandók közt is jártak. Tulajdonságaik keveredtek az emberével.
Ez az egész font pordítva van!
A görög mítoszokat az akkori görögök agyalták ki – a nép lett a mítoszok költője – és képzeletbeli lényeiket ruházták fel a maguk (emberi) tulajdonságaival… Honnan máshonnan vehették volna a jellemzéseket?
Ha már istenekről szólt és keveredett az emberi sorsokkal, itt egy idézet Kartágóból az időszámításunk előtti időkből:
Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi.
latinul „Homo sum, humani nihil a me alienum puto.”
