Mi a közös a kávéban és a pezsgőben; erre válaszként az üvegház kicsit meredek. Azonban nem annyira meredek, mint amilyennek első megközelítésre tűnik.
Először is a a kérdés finomítása.
A pezsgőről annak éppen kibontott állapotában van szó, amikor nagy erővel löki ki a palack a már gondosan meglazított dugót. Arra nézvést, hogy műanyag dugó van a gyári palackozott tankpezsgő útjában, avagy egyedi erjesztésű palackban parafadugó állja útját a gyöngyöző nedűnek – vizsgálatunk szempontjából közömbös.
Tegnap azért megtudtam egy dolgot. A náci vezérkar készletét Potsdamban vedelő győztes szövetséges haderők egyik prominens – nem katona – tagja kezében egy metszett pohárral a kezében azt mondta, hogy mennél kisebb a buborék méret, annál nemesebb a kibontott pezsgő (lásd a “Jó német” című Soderbergh rendezte film).
Finomítsuk a kérdést a kávé oldalán is.
Nem akármilyen kávéról van szó, és nem is annak akármelyik létformájáról. A zöldes színű nyerskávét tekintjük annak a folyamatnak a tárgyaként, amelyik a barnító hatású pörkölést elszenvedi.
A színváltozás egy dolog, sokkal fontosabb a kávébabszemben lejátszódó kémiai folyamat. Bizonyos hőfokon ízlavina lesz, az alkotóelemek nem teljesen definiált módon összegabalyodnak és a Maillard reakció új ízvilágok sorát kreálja.
Több lépcsőben folyik az ízorgia és a végén a karamellizálódás. A nyerskávé veszít a nedvességtartalmából (kiszárad) és a vízzel eltávozó anyagok között légnemű is akad. Köztük bujkál a széndioxid. Olyannyira, hogy otthoni pörkölés után pár napig ajánlott pihentetni a friss adagot.
Tehát éppen szabadul ki a dugó és a pezsgő habként tör elő, vele a széndioxid kiszabadul. A kávé pedig készre pörkölődött és belőle széndioxid szabadul ki.
Ez az, amiben a kávé a pezsgővel közös.
Mindkét vizsgálati alany esetében a kémia a híd, amely a széndioxid (CO2) keletkezését megokolja. A pezsgő a zárt térben fogvatartott bor cukortartalmának erjedésével az alkohol mellé termeli a széndioxidot.
Ez részben hajlandó a folyadékban oldódni, de alapvetően megőrzi szuverenitását és gáz alakjában túlnyomást hoz létre a palackban [és nem az üvegben, ahogy más témában egy hajdani kommentelőnk korábban rámutatott].
A pezsgő és habzóbor a sima palackozott borból minőségileg értékesebb itallá a CO2 tartalma miatt válik. A kávépörköléskor keletkező CO2 viszont haszontalan melléktermék.
Lehet, hogy a pezsgőnek még elnézzük, de a kávépörkölésnek már nemigen lehet megbocsátani, hogy tevékenyen hozzájárul a Föld légkörének üvegházhatást elszenvedő változásához. Mondhatjuk, hogy egy üveg pezsgő, vagy egy negyed kiló pörköltkávé mit számít. A széndioxid ‘termelésben’ a világon az erőművek, az ipar és a szállítás után a legnagyobb CO2 termelő a lakosság. Ezek összesen felelnek a világ CO2 kibocsátásának 90%-áért.
Évente csak a francia Champagne vidékról származó pezsgőből több mint 300 000 000 palack kel el. És ez a szám növekszik.
Nyerskávéból értékesítés tavalyi évben 9 000 000 kiló volt. És ez a szám is növekszik.
Legyen itt a kávé széndioxid tartalmának egy pozitív kicsengésű vonatkozása is. A kávé pörkölésénél a széndioxid tényező nem elhanyagolható, de van egy másik összefüggés is a kávé és CO2 között.
A sokak által nemkívánatos koffein tartalom kivonásának ötletes, legkorszerűbb és legköltségesebb módja a CO2 nagy nyomásra megváltozó tulajdonsága. A CO2 cseppfolyós közeli állapotban képes kioldani a nyerskávéból a koffeint.
Képanyag forrása: www.pixabay.com
