David Autere MÁGLYATŰZ könyvismertető feladata könnyű és nehéz megoldás is. Könnyebbként izgalmas, közelharc mélységig részletezett diverzáns-kommandós sztorival lep meg.
Nehezebbként benéz a Magyarországot érintő világpolitika eseményei mögé.
Nem mentes az olyan történelmi tényektől sem, hogy például Pozsony (Pressburg, Bratislava, stb.) település alapjai a Római Birodalom alatt jöttek létre. Elmondja hogy Bosznia-Hercegovina fegyverkereskedői hogyan üzletelhetnek iráni eredetű eszközökkel.
David Autere MÁGLYATŰZ könyve azért érdemel figyelmet, mert az érdeklődő – valószínűleg ezért vette meg a kötetet – olyan információkhoz juthat, amelyek nem jönnek velünk szembe csak úgy. Megtudhatjuk, hogy a 20 éve véget ért szerb-horvát háborúnak milyen aspektusai érvényesíthetők a mai helyzetre Erdélyben. Képet alkothatunk arról is, hogy az ‘orosz medve’ hogyan alussza látszólagos álmát manapság, birodalmi ábrándok tartják félkómás állapotban miközben Oroszország gazdasága recseg-ropog.
A könyv politikai kémregénynek is elmegy, de sokkal több annál. Leginkább egy írásjelhez hasonlít.
Felkiáltójel egy szöveg végén, amit Versailles palotaparkjának Nagy-Trianon épületében békeszerződés gyanánt írtak alá.
Napra pontosan 99 éve.
A világháború vesztes államaként Magyarországot féltucatnyi irányban szabdalták szét. Ahány országba jutott a magyarlakta területekből, a győztesek annyi újabb konfliktus magját vetették el. Lévén közép-kelet európai földbe vetve, szépen meg is eredt.
Friss formációk, mint Szlovákia, vagy olyan nem-túl-friss formációk, mint Románia mind revansot vettek Magyaroszágon a Monarchia idején tanusított – kisebbségekkel szembeni – magatartása miatt. Revansot vettek a szövetségesek is mint győztes hatalmak.
Románia ezek közé is besorol. A nagy világégés után, a bolsevizmus rövid magyar importjának felszámoltával 1919 nyarán román katonák elégtételként lovagolhattak győztesen Budapest városában. Amikor már Erdély deklaráltan Románia része volt.
Erdélyben a magyarokhoz képest kisebbségben éltek a románok, miután az Románia része lett. Jöttek is a betelepítések sorjában.
A románokban a magyarok iránt az ellenszenv sok évszázadra nyúlik vissza. A magyarok és a szlávok nemcsak hogy ott voltak már, amikor a románok oda érkeztek (gyakorlati cáfolata a dákoromán elméletnek, ki is a jövevény Romániában). Ez még nem volt elég, ráadásul a magyarok voltak az országban a tehetősek, az urak. Országgyarapítók, politikagyakorlók és városépítők.
Románia végig Nagy-románia terveket szőtt. A XX. század első felének időtartamára annektálta a bolgár Dobrudzsát, ahol nem is laktak románok. Moldávia viszont külön ország, ahol nagymérvű a román lakosság. 2014-ben Romániában napirendre tűzték a két ország egyesítését. Az orosz befolyás azonban mindent felülírt, ma Moldova (is) egy megoldatlan terület a politika térképén.
Az összezárt kisebbségek és a többség dilemmájának jugoszláv megoldását Milosevič elnök az etnikai tisztogatásban látta, aminek a forgatókönyve egyenlő volt az elüldözéssel és népirtással (emiatt háborús bűnössé vált Hágában). Két NATO tagország vitája nem NATO-konform. Az EU-ban pedig már csak a szlovák focimeccsekkel tarkított magyarverésig futja. Himnuszéneklés mikéntje lett a szlovák parlamentben a fő téma. Pardon, hirtelen a történelemből a mába csöppenünk. Nosza akkor vissza a régmúltba.
A II. Világháborút követő határmódosítások nem az I. Világháború utáni határváltoztatások hibáit orvosolták, sokkal inkább szentesítették azokat. Az általuk annak idején gerjesztett feszültségeket nem csökkentették, hanem fokozták. Az imperialista és kommunista világ közé szorított övezet a lengyel, kelet-német, cseh, szlovák, magyar, román, bolgár stb. országok sora. Népei objektív valóságnak élték/élik meg a nagyhatalmi – élükön az USA és Ororszország – játszmák mába nyúlóan szenvedő helyszíneként.
Magyarország kompország Nyugat és Kelet között /Ady Endre/.
Véletlen a fedőlap illusztrációja? Putyint a könyv csak Cárként említi.
David Autere MÁGLYATŰZ könyvét az álnéven publikáló Demkó Attila tollából történelmi kitekintésnek is kezelhetjük. Hatalmas (tényleg hatalmas) anyagot gyúrt bele katonai-minisztériumi szakértőként. Több, mint 500 oldalas műve aláfestéseként részletez tényeket, amelyek a ma olvasójának sok információt adnak (azaz hírértékük van), Európában – így nekünk is – fontos eseményekről.
David Autere a MÁGLYATŰZ-ben eljátszik egy erdélyi gondolattal, kigombolyít egy ‘mi lenne, ha’ fonalat, és sokan gabalyodnak bele.
Magyarként hisszük, hogy itthon a gondok tengere, de amit látunk, az csak egy fa kérge. Hátrébb lépve, ott a fa és mögötte az erdő. A könyv kényes témákat feszeget, facebook jelenléte nemcsak a kiadványról szól (a könyvet a Reakció Kiadó Kft. jelentette meg).
A regény egy belőle tömör idézetet citálva hív a külvilággal való ismerkedésre és gondolkodásra: ‘Mély a problémák kútja’ (p. 382)
A mű alcíme: A háború peremén és első 161 oldalát étvágygerjesztőnek szabadon letölthetjük a korrekt weboldalról.
