Réti László FALAK MÖGÖTT könyve újdonság a kínálatban és erős magyar vonatkozása miatt több figyelemre számíthat, mint a többi – szintén az elzárkózás és kitárulás – dilemmáját feszegető mű.
Réti László FALAK MÖGÖTT művében felfest egy baljós víziót. Az Európai Unió, bár egyben van, de egyedül, a déli és keleti határait alkotó hatméteres betonfal erődítménye mögé sáncolva el magát.
Mi ellen? A kontinensre bezúduló, mindent egy lapra feltevő népáradat ellen. A fal az áradat prédájául hagy minden olyan déli országot, amelyet tenger határol. A spanyol, olasz, görög, stb. területek pufferzónaként fékezik az áradatot, amelyik partra még képes szállni Európában, de beszorul a partok és a több ezer kilométernyi fal harapófogójába. A magasított falat a rossz emlékű ’műszaki zár’ elővéd is támogatja. Az őrtornyok sík terepet felügyelnek, ezt széles sávban el is aknásították. Érvényben van az azonnali éles lőparancs.
Réti László FALAK MÖGÖTT könyvében a falakon átjutás/át-nem-jutás kalandját fűzi egységes történetté. Benne a határokat őrző katonatisztek, a halálra szánt körözött terrorista gyilkos, a kalandokat pénzért megíró elszánt újságírónő, az emberek életével nem sokat törődő embercsempészek cselekszenek jól-rosszul, nemes vagy aljas módon. A végén az összes szereplő céljai a magyar főváros utcáin összefonódva válnak valóra vagy hiúsulnak meg.
Réti László FALAK MÖGÖTT kötete nem az első műve a hétköznapi terror mindent kikezdő természetrajzáról. Korábban a Célpont Párizsban című könyve is erről szólt, de akkor mindez annyira távolinak tűnt. Az a fiktív történet kereken öt évvel korábban megjelenve inkább a szórakoztató időtöltést, mint a gondolkodtatást szolgálta. Akkor olvastam, és jót izgultam rajta.
Réti László FALAK MÖGÖTT műve már nem gondolkodtatni próbál, hanem egyenesen riadót fúj. Más vallású népek kulturális és gazdasági alapelvei szöges ellentétben állnak Európával. Megállíthatja ezt egy fal a már kultúrák harcává átnövő külső nyomás ellenében? A regényben az összes főszereplő átjut az akadályon, amit a fal fizikailag képez. De tudatuk is átjut-e a másik oldalra, máshonnan szemlélve meglátja-e a lényeget, vagy a változatlansághoz csökötten ragaszkodva ér véget?
A könyv üzenete: kalandregénybe öltöztetve szólít fel arra, hogy mindenki nézzen maga körül szét és lásson is. A könyv a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg.
Legfőbb erénye, hogy nem fordítás, hanem eleve magyarul írott mű. Nem döcögnek a párbeszédek, jók a nyelvi árnyalatok és vannak benne kiszólások is szép számmal (pl.: nyomott neki egy kövérgázt).
Az író bemutatása mindig az elején kellene legyen, de most a végére kerül, mert nemigen kell őt bemutatni. Vagy tíz könyvvel a háta mögött és a hatalom végrehajtó ágában évtizedig dolgozva egyfajta nézőpontból boncolgat egy kérdéskört. Fordulatos krimiforma mögé elbújtatva ha a történet véget ér és előbújik mögüle a valóság, akkor hogyan is kellene állást foglalni az olvasónak?
Ez a kérdés marad nyitva, mert falakat emelni könnyebb, mint meg sem építve átívelni azok felett.
