Laurie Anderson sajátos zenei és színpadi ötleteivel 35 éve ajándékozza meg a világot. Tavaly rendhagyó módon filmmel jelentkezett. A filmzene anyaga önálló alkotásként is megállja a helyét.
Laurie Anderson alkotásai nem skatulyába valók. Akik említik őt, valahol az elektronikus zene műfaján belül a kísérleti zene, art rock, elektronikus pop, avantgárd,
Laurie Anderson 30+ éve fellép
New Age (akkor dátumként 1982-t írtak), alternatív rock tompa nyilaival próbálják körbelődözni a művészetét, hátha valamelyik betalál.
Erre maga nem fecsérel figyelmet, sorlemezei – Big Science (1982), Mister Hearbreak (1984), Home Of The Brave (1986), Strange Angels (1989) – nemigen viselik el a műfaji besorolást.
Laurie Anderson performansz
Meghökkentő fellépéseit nem felejtik, akik látták. Másfél éve járt Budapesten.
A hallgatót magával hívja a szokatlan ritmusokkal és legszebb hangszere a hangja. Sokat beszél is zene közben, nem mindig éneklésre pazarolja, effektek és ritmusok megszólaltatására előszeretettel használja. Nagyon gyakran elektronikus beszéd szintetizátort (Vocodert) is bevet.
A szó és zene együtt számára a kiapadhatatlan kísérletek forrása. Zenéjét legjobb vaksötétben hallgatni.
A 90-es évekre a lánglobogás alábbhagyott, elmúlt maga is 40 éves. Lendülete lassult, de nem csúszott át könnyedségbe. Kétéves ciklusok helyett átlag ötévesre tágultak a kiadott lemezek közti időszakok.
Örökös témái – az emberi közeg és tömeg, az ember és a gép, az automaták hideg világa, az ember és a világegyetem nála mind egyfajta feldolgozottság állapotába került. Reménye, hogy üzenetes zeneszámai változtatnak a világon végül arra vezette rá, hogy a világ valójában nem igényli a világ megmentését.
Munkái viszont változtattak a világ arculatán, üzenetei átjárják azok gondolkodását, akik a tánczene mellett/helyett más kategóriákban is keresnek kikapcsolódást.
Laurie Anderson egész ténykedése nagyon amerikai. Az USA állampolgára, ott él és alkot, a világ ellentmondásait ezen a szűrőn keresztül látja. A Haza (Homeland, 2010) album után egy kritikusa szerint ő az USA lelkiismeretének modulált hangja.
Ami egyetemes benne, az éppen az a része, amelyik átnyúlik születési adottságán.
Több évtized alatt az általa sikerre vitt zeneszámok bekerültek a referenciaként emlegetett dalok közé. Számait gyakran megzenésítették kortárs zenészek is. Jól jellemzi a Laurie Anderson képviselte irányvonalat, hogy David Bowie vagy éppen Lou Reed vett át és adott elő tőle számokat.
A tavaly bemutatott Kutyaszív (Heart Of A Dog) filmje egészestés mozinál több. Igen személyes hangvételű témát rendezett saját forgatókönyvből, a filmet Lolabelle névre hallgató kutyája ihlette. Dokumentarista alkotás, de egészében véve egy filmköltemény esszé formájában.
Alcíme Mit látsz csukott szemmel? (What Do You See When You Close Your Eyes?) Látványfantáziák arról, amit egy kutya láthat, amikor már a szemével nem láthat. Laurie Anderson esetén alap a veretes zenei kíséret.
Őszi USA-béli bemutatója után az Egyesült Királyságban májusi premierrel várják a vetítését.
Laurie Anderson bemutatása nem nekrológ, alkosson még sokáig, gazdagítsa vele a világot. Életútjának állomásait legjobban zenéin keresztül követhetjük:
