Nero császársága dicstelenül ért véget és Róma államkasszája leürült időszámításunk után 70-re. Vespasianus császár találmánya volt az illemhelyek megadóztatása és az így befolyó 🙂 pénzekhez tapad a mondás. Vert pénzérmékhez kevésbé tapad bármi, és vajon valaki elég bátor-e manapság megszagolni egy sokat futott ötszáz- vagy ezer forintos bankót?
A szálas alapú papírpénzek merev tapintásúak és tényleg sokat kibírnak. A nedvességet is magukba tudják szívni és emiatt baktériumok és kosz megtűrt hordozói.
Frappáns megoldás a papírpénz leváltása műanyag pénzre és ebben Ausztrália az élen jár. Náluk már negyedszázada polimer alapú, higiénikusabb fizetőeszközök vannak forgalomban. Kinézetre nem különböznek és sokkal tartósabbak, mint a papírpénzek ugyanakkor hamisítás ellen azoknál messze jobban lehet védeni őket.
Az európai pénzmegújulás mégsem követte ezt az irányt. 2002. január elsején vezették be az € érme és bankjegy fizetőeszközt az övezeti országokban, ahol közel-távol nem volt olyan felbolydulás, mint azon a napon.
Amszterdam, kedd reggel és csípős hideg.
Volt szerencsém átélni: A szilveszteri elhajlásban ki-ki mértékkel vagy anélkül decimálta az agysejtjeit és szinte józanító, hogy hideg havasfehér a város, süt a nap. Az emberek sokan vannak az utcán, ami ott normális, de most kicsivel hangosabbak. Valami érezhető a levegőben, vibrálás és enyhe izgalom. Szerveződnek, csoportosan mennek emberek egy irányba és fura módon egy-egy helyen tömörülnek, sort alakítanak és lassan, türelemmel mennek előre. Ez a bankfiókoknál és utcai ATM dobozoknál, fülkéknél kulminál. Nevetgélnek magukon és másokon, hogy egyáltalán bármiért is sorba áll egy holland. Árubőséghez szokva a pénzért azért hajlandók beállni.
Akkor esik le a tantusz, hogy átállás volt éjfélkor a közösségi euro pénzre.
Pecunia non olet: EUR
A holland bankrendszer állta az iszonyú méretű készpénz kivét rohamot, kibírta a stresszterhelést. A friss ropogós euro bankjegynek intenzív festékszaga volt, amit az emberek boldogan megbocsátottak. Mintha egy hétre rá újra eljött volna a karácsony, ajándékként mutogatták egymásnak a pénzeket. Feleségemmel mi is így tettünk és azt is láttuk, hogy átállva hirtelen minden kicsivel drágább lett a tegnapi guldenes árak után. A kereskedő nem rest, elsőként kereste meg szerény hasznát pár kézmozdulatnyi befektetéssel.
A görög bankautomata rendszer, ahogy azt a tudósításokból megtudtuk, átállási nehézségek miatt viszont megakadt aznap. Minden országban volt kisebb kavarodás, mert egyetlen éjszaka alatt nem lehetett minden pénztárgépet és termékárat átalakítani. Az üzletekben először jellemzően nem tudtak nagy címletekből sem visszaadni. Persze a régi fizetőeszköz is forgalomban maradt egy ideig.
Az euro bankjegy grafika azóta nem sokat változott, csak a leginkább forgó öteurós címletűhöz nyúltak hozzá. Az elején az ismeretlensége okán sokan nekifutottak az új pénz hamísításának, és mind a mai napig boltban nemigen fogadják el a viszonylag ritka 500 eurós címletet.
