y
Sztanyiszlav Belkovszkij PUTYIN könyvbemutató megkésve jött. A zajló ’különleges katonai hadművelet’ kapcsán muszájból a megérdemeltnél sokkal több figyelem fordul erre az emberre és az általa elindított tevékenységére.
2022 március eleje: Ferenc pápa szerint „ez nem különleges katonai művelet, ez háború”.
Aki a másik kifejezést tolta az orosz nép fejébe: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, aki az Oroszországi Föderáció második elnöke.
Létezett a Szovjetuniónak egyszer egy (és nem több) elnöke, Mihail Szergejevics Gorbacsov egy bő évig. A Szovjetunió romjain 1991-ben megalakult az Oroszországi Föderáció (OF), ennek elnöke Borisz Nyikolajevics Jelcin közel 8 évig.
Az ő családi támogatásával, Jelcin köpönyegéből bújt elő Putyin. Nem véletlen
Sztanyiszlav Belkovszkij PUTYIN könyvének alcíme:
„az ember, aki nem létezett.”
Az oroszoknak elege lett a kivénhedtek gerontokráciájából, kellett a friss erő. Putyin a viszonylagos ismeretlenségből odáig dolgozta fel magát, hogy 1999. augusztus 9-én Jelcin kinevezte miniszterelnöknek. Korábbi jelenet: a restaurációs erők tankkal lőni kezdték moszkvai Képviselők házát, nem tetszett nekik a peresztrojka. Gond nélkül tankokkal lődöztek a fővárosban egymásra is, és akkor 1991-et írtunk! Szerencsére Jelcin megpuccsolta a puccsot. Az ő terminusa is lejárt, új választások következtek. Jelcin kihirdette utódjának Putyint.
Gazdasági életük nagyjai Putyinra fogadtak az elnökválasztásnál. Nem csoda, hogy be is jött nekik. Putyinnal az élen.
Aki dolgos-szorgos munkával nagy leningrádi szegénységből nőtte ki magát. Volt KGB-s beidegződéseit sosem hagyta el. Nemzetbiztonsági téren nem remekelt, így visszatért a civil életbe. Szentpétervári hátszéllel megtámogatva jóval később hivatalvezető helyettes lett a Kreml egyik szobájában, elutasítva Jelcin sajtótitkár helyettesi állásajánlatát.
Az Elnöki Hivatal volt az a hely, ahol Putyin rálátott az OF egészére kiterjedő hatalmas pénzmozgások irányítására. Pétervári múltja, ahol a Polgármesteri Hivatal kábé „közvetlenül” összebútorozott a gazdasággal, jó iskolának bizonyult.
A feladatokhoz az emberi kötődésekre alapuló viszonyulás aztán meghozta az eredményeket. Ő lett a főkapitalista.
Putyin azzal lehetett elnök, hogy Csecsenföldön harc dúlt.
A csecsenek ellen az OF hadsereggel harcolt, egy másik országban. Ronggyá lőve a főváros, Groznij szinte megsemmisült, míg Jelcin és vonala megerősödött. Felhorgadt a nemzeti érzület, révén Putyin is elnök lehetett. Ekkor a parlament élére Dmitrij Anatoljevics Medvegyev került. Akivel 2008-ban cserélt(?) Putyin és 8 évig Medvegyev volt az elnök. Aztán visszacseréltek(?), ismét Putyin lett elnök. Majd nekifogtak és úgy alakították át a népképviseleti rendszert az Oroszországi Föderációban, hogy 2034-ig Putyin elnök marad(hat ha úgy akarja). Durva hatalmi harcok sora, rajtuk Putyin gyakorolt.
Mert Putyin szinte bármit tehet, ilyen az OF elnöki hatalom.
A csecsen háborút megelőzte a sokéves afgán fiaskó, ahol a Szovjet Hadsereg presztízst vesztett, Gorbacsov vonta vissza a csapatokat. Az Oroszországi Föderáció az örmény lakta Hegyi-Karabahba (Azerbajdzsán területén) is bement tankokkal és nem vodkázni. Nem sokra rá 1989-ben Tbilisziben, Grúzia fővárosában verték le az szovjetellenes tüntetéseket. Üzbegisztánban is véres incidensekkel rakott rendet a szovjet fegyver. Az orosz vezetés hétköznapjai…
1991-ben a balti államokban halt meg sok ember a függetlenségi törekvéseket letörő szovjetek miatt.
Magyarország akkorra már kikiáltotta saját köztársaságát.
Elszakadva a szovjet birodalmi láncország státusztól. Ez nem sikerült a lengyeleknek 1956 júniusban. Abban az évben Magyarországnak végképp nem sikerült, a szovjetek tankokkal tettek pontot a történet végére.
1968-ban a csehek ellen mentek orosz gyártmányú tankok. Szerencsétlenségünkre többükben magyar katonák ültek.
2000 után – már a putyini érában – az OF egyszerűen elcsatolta (állítása szerint visszacsatolta) a Krím-félszigetet, majd felszította a Donyecki-medence és Lubanszk orosz lakta lakosságának leválási törekvéseit.
Emlékezetes ezalatt lőtték le senki-áltál-magára-nem-vállalva a maláj civil repülőgépet, sok ártatlan járulékos halálával. Végig gondolva, Kelet-Moldávia szélén ma leválással fenyeget az 1992 óta konfliktusos transznyisztriai terület is? Aztán jöhet Karélia? Berlinig ismét meg nem állunk?
Tavaly Hegyi-Karabahban ismét orosz erők avatkoztak be és 2021-ben Kazahsztánba is azok mentek ’rendfenntartani’.
Az ukránok elleni – immár – háború a fentiekre tekintettel egy folyamatos, ha nem is állandó harcnak a koncentrált folytatása. Putyin fejében rendben van a bőséges tankhasználat és a háborúzás békeidőben.
Erőből kell tárgyalni. Ha ez nem megy akkor fegyverrel.
A külföld nem koncentrált erre eléggé, nem fűzve fel a fenti ’gyöngyszemeket’ egy láncra. Ez a lánc most elszakadt, holott a láncszemek tarthatták volna egyben.
A Putyinnal foglalkozó könyvek sem sugallták ezt, de bennük a magok el voltak vetve. Meg is lett az eredménye. Putyin könyvből nem ismerhető meg (attól függ ki írta: Putyin jó vagy rossz), de a fentiekből jobban felfogható a világa.
Az ő világa magányos világ, azzá tette magának. Önkéntes elszigeteltsége viszont félelemkeltő az egész világnak.
Az orosz népnek mindig is kijutott a propagandából, ez ma sincs másképp. Friss utcai plakáton a szöveg: „Oroszország háborúkba nem kezd, azokat befejezi.” Újraolvasva az egész cikket, hogy is van ez?
Miként látják magukat országon belülről, hozzá segít a „Mert mi jobbak vagyunk” könyvismertető cikkünk.
* idézet
