Most, hogy már majdnem két hónapot eltöltöttünk a PocketBook sokak által emlegetett, megfizethető eBook olvasójával, úgy éreztük, érdemes a használat során szerzett tapasztalatokat összefoglalnunk!
Jómagam is azért döntöttem a címadó eszköz vásárlása mellett, mert jókat olvastam róla, a webáruházak komment szekciója egyre kihasználtabb a közelmúltban, így a szemfüles szörfözők hasznos hozzászólásokat is könnyen találnak.
Mindazonáltal úgy éreztem, megérdemelne egy mezei kommentnél hosszabb véleménykifejtést az eszköz, hogy egy részletesebb cikket is elérhető legyen a vásárlás előtt állók számára. No de lássuk csak, mire képes vagy éppen képtelen ez a kis masina!
Mit (és mit nem) tud egy Basic 2 eBook olvasó?
Az már biztos, hogy olvashatunk e-könyveket rajta. Ezen felül persze (mivel digitális eszközről értekezünk és manapság nem csak regényeket hanem leveleket, jegyzeteket és számos egyéb dokumentumot el akarhat érni a felhasználó) számos más formátumot is támogat. Utóbbiak közé tartoznak a klasszikus eBook kiterjesztések (pl. EPUB, DRM, MOBI stb.) és a jóval inkább számítógépes világban domináló, mezei szerkesztett szövegek, fájlok (pl. PDF, DOC, RTF) is.
Az általam vásárolt olvasó 4 GB beépített háttértárral jött (elvileg létezik 8 GB-s is), amely tovább bővíthető, legfeljebb 32 GB kapacitású micro SD kártyákkal. Aki nem tudni szeretné, hogy hány eBook fér ennyi helyre, annak elárulom: rengeteg. Ha még a kártyabővítési opciót is kihasználjuk, akkor könnyedén megoldható, hogy kabátzsebünkbe a komplett Szabó Ervin Könyvtár adatmennyisége bekerüljön.
Sokáig a Kindle olvasóival szemezgettem, azonban – még ha csak párezer forinttal is – még az amerikai cég alapmodelljénél is olcsóbb volt a hasonló paramétereket mutató Basic 2. Utóbbi számszerűsítve kb. 25 ezer Ft. Az egyetlen áthidalható kompromisszum azokat érheti, akik szeretnek vagy szeretnének külföldi könyveket rendelni az amazon.com-ról. Nekik ahhoz, hogy a megvásárolt irományt a PocketBook-ra átmásolhassák, először át kell konvertálniuk a digitálisan védett (ezáltal némi olvasgatást és kiegészítő szoftver telepítgetést igénylő) eredeti fájlt.
Ettől függetlenül ha valaki ügyes, akkor kb. 30 percen belül már Kindle-re szánt könyveket is megnyithat ezen az olvasón. Mi több, állóképek (JPG, BMP, PNG, TIFF) megjelenítésére is alkalmas a készülék. Igaz, 16 árnyalatos fekete fehér kijelzője nem teszi lehetővé a színek és tónusok látványát, tehát elsősorban szöveges megjelenítésre szolgál.
Az extrák része a beépített wi-fi is, ezt az egy funkciót én nem használtam, két okból. Egyrészt a mobilomon sokkal gyorsabban tudok netezni, mint a PocketBook butított felületén, másrészt a hálózati adapter meglétének fő oka az e-mail alapon kézbesített könyvek lehetősége. Utóbbit azonban nem használom, minden olvasnivalómat a számítógépről közvetlenül töltöm fel. Egyébiránt E-Ink Pearl panellel működik a Basic 2. Háttér világítást és érintésre érzékeny funkciókat nem tartalmaz. Az előlapján lévő zöld karika valójában négyirányú joystick, közepén egy ötödik gombbal. A két oldalra igazított nyilacskákkal lapozhatunk és navigálhatunk a menüben.
Kézbevétel, első benyomások
Legvastagabb pontján is csak 8,3 mm vastag a Basic 2, ugyanakkor hátlapja enyhén ívelt és egy kis mélyedés is húzódik rajta. Utóbbi jó ergonómiát nyújt. Főleg akkor, ha a kijelzőt 90 fokban eldöntve tartjuk, úgy ujjainkat otthonosan befészkelhetjük a kis árokba és fél kézzel is megtartható a 188 grammos tömeg.
Gyakori utazóknak érdemes beruháznia egy tokba, hogy a kijelző ne váljon hegyes vagy éppen nehéz tárgyak martalékává. A komplett készülékház enyhén gumírozott borítású, ezáltal tapintása kellemes, simulékony. A zöld karika használatát eleinte szokni kellett (szerencsére olvasás közben nem volt rá szükség), de minden nyomásunkra reagált. A lapozó „nyilak” kiviteléért piros pont jár, masszív kezelőszervek, határozott pattanó hanggal, melyek vélhetően állni fogják az idő próbáját. Alul található egy fájlmozgatást segítő micro USB aljzat, micro SD kártyanyílás és egy ki/bekapcsoló gomb. Utóbbi zöld háttérvilágítással ég, de ha úgy tartja kedvünk, kiiktatható a benne lévő LED.
Olvasás közben
Kb. másfél hónapig, napi rendszerességgel használtam a PocketBook Basic 2-t, mielőtt megírtam e sorokat. Eleinte megszokást igényelt a relatív alacsony, 800 x 600 pixeles képfelbontás. Mintha egy olcsó irodai nyomtatóval, környezetbarát (szürke) papírra produkált szöveg került volna elém. Kb. fél méter távolságból nem voltak már zavarók a „tinta-képpontok”, és az alapértelmezett betűtípusra is néhány nap alatt ráállt a szemem (több fontkészlet is található a menüben, de nekem a letisztult gyári tetszett legjobban, a cizellált betűk valahogy túl pixelessé váltak).
Eleinte attól tartottam, hogy zavarni fog a nyomtatott könyvek zöméhez képest lényegesen kisebb „lapméret”. Német László – Irgalom c. könyvének kezdtem neki, és az első 50 lapozás valóban kicsit döcögve történt. Aztán néhány oldal és nap elteltével egyre simulékonyabb, gördülékenyebb lett a szövegblokkok gombnyomásra történő lapoztatása.
Egy külföldi olvasmányba is belekezdtem (Running The Show), amelyet Kindle formátumról konvertáltattam át EPUB-ra, de a PocketBook szépen tördelte a sorokat és kizárta őket szélre. Nem találkoztam különösebb hibával. Az apró betűket tartalmazó illusztrációk kicsit tömörítettek voltak, ami néha picit zavart, de ezzel meg tudtam békélni.
Az Irgalmat végigolvasva teljesen meg tudtam szokni a Basic 2 használatát. Lámpa mellett ülve vagy közvetlen napsütésben néha ügyelnem kellett rá, hogy ne az fényforrás felé fordítsam a kijelzőt. Ugyanis úgy erős fehér foltot tükröződött vissza a (valójában csak félig) matt kijelző. De ez inkább csak szőrszál hasogatás.
Konklúzió – eBook, vagy igazi könyv?
Elégedett voltam a kis olvasóval, azzal együtt, hogy betűinek kontrasztja, olvashatósága egyértelműen alulmarad az igazi könyvekhez képest. Jó fényviszonyok kellenek hozzá, megfelelően világított szituációban viszont nem lesz vele gond. Fő előnye nem is (csak) az, hogy hellyel-közzel nyomtatott papír jellegű élményt nyújt, hanem hogy bárhova magammal vihetem.
Rendszeresen olvasó és gyakran utazó személyeknek rendkívül praktikus lehet, és azt sem szabad elfelejteni, hogy hosszú távon mérsékelheti a papírtermelést. A digitális technológia klasszikus előnyei itt is felsorolhatók, és akkor még nem is említettem, hogy a gyártók még sokoldalúbb, okosabb és nagyobb modelleket is tartogatnak a modern, nagyobb összegből gazdálkodó könyvmolyoknak.
