Pisti a gyógyszergyárban címmel pontosan 30 éve, 1989-ben jelent meg a könyv Kósa László tollából. Akkor nyomták a Háttér Lap- és Könyvkiadó gondozásában, amikor felelős kiadója nem más, mit Erdei Grünwald Mhály.
Kósa István az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár [mai EGIS] dolgozójaként akkori kollégájáról, Örkény István íróról írta.
A Pisti a gyógyszergyárban karcsú könyvecske, nem regény akar lenni. Inkább dokumentum gyűjtemény, mint széppróza.
Örkény, akinek nyugaton voltak rokonai (nem gyanús?) és szabad szellemű íróként az 1956-os eseményekben nem vett tevőlegesen részt (nem gyanús?), hallgatásra ítéltetett az [ellen]forradalom leverését követően. Hivatalosan évekig nem publikálhatott és vegyészdiplomájának hála a gyógyszergyári alkalmazott volt életének akkori egyetlen mozgásformája.
Golyók közé kockaként pottyant, kockák közé golyóként gurult. Budai otthonából az ötvenes években nap-mint-nap a Kőbánya-külsőn termelő gyárba eljutni (és vissza) halmazati büntetésnek is elmegy a kényszerű írói hallgatás mellé.
Örkény az ottani életet már a jelenlétével, személyiségével de főleg a tevékenységével megszínesítette. Nem gyakorolta vegyészi képzettségét soha, a gyár egy ideig nem nagyon tudott vele mit kezdeni. Hiába volt az előzetes beajánlása a gyógyszergyárba. Nagysokára rájöttek, hogy a gyár szempontjából írói vénáját hogyan lehetne leginkább megcsapolni.
Örkény István író az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár megbízásatából munkaidőben a Gyógyszerismertető Osztályon dolgozott. Gyógyszerekről írt tájékoztatókat, amelyek már megkapták a forgalomba hozatali engedélyt. Örkénynek az volt a feladata, hogy az orvosoknak és gyógyszertáraknak gyógyszerismertetőket készítve ismertesse össze a termékeket az eljövendő felhasználókkal. Akik majd azután azokat felírhassák vagy árusíthassák a betegeknek.
Örkény István 1963-ig írta orvosi levelek formájában a gyógyszergyár termékismertetőit. Más feladatokat is ellátott, amikor végül kilépett, a gyár párttitkára obligát jellemzést írt róla. Örkény klépett az ígérettel, hogy mint író újra írhat.
A ‘Pisti a gyógyszergyárban’ könyv címe áthallás a pont 10 évvel azelőtt, 1979-ben Örkény István által írt ‘Pisti a vérzivatarban’ drámára utalva. Tordy Géza volt Pisti, aki akár Örkény István figurája is lehetett volna. A Pesti Színház kamaradarabja volt, nagy siker és megosztó kritika fogadta. Szereplőgárdája kultúrtörténeti ritkaság: Gobbi Hilda, Garas Dezső, Halász Judit, Balázs Péter a színészet legjobbjaiként játékukkal élték át a darabot.
Lehet, hogy elég lett volna csak annyit említeni, hogy Várkonyi Zoltán rendező-zseni vállalta a művet színpadra vinni?
Hogy kerülhet Örkény a kávéházmagazin honlapjára?
Örkény zsengéje az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár KOFKA tablettájának ismertető szövege, egy kávét kiváltó koffein készítményről. Erről a munkájáról a Gyógyszerészettörténet 2012. évben az áprilisi számában emlékeznek meg három oldalon ( p.18-p.20) és utalnak Kósa László könyvének egyik költői kérdésére, hogy van-e Örkény szórólapjainak fellehető példánya valahol. Van, a Galenus Gyógyszerészettörténeti Gyűjteményben, 2003. 4. 28. 1–6. Kofka leltári azonosítóval.
Örkény a gyógyszerészeti szakanyagokban nemcsak a KOFKA tabletta érdemeit méltatta, hanem szórólapokat is készített a készítmény népszerűsítésére. A gyógyszergyár megbízásából illusztráció gyanánt anyagot az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből keresett. Régebbi irodalmi szemelvényeket is begyűjtött, amit le is közöltek a szórólapokon. Többek között 1710-ből Párizsban keletkezett kávét dícsérő sorokat. Lejegyzett korabeli szöveget is, Pesten a Leopold-városban négyszáz évvel ezelőtt 12 krajczár volt egy feketekávé, amikor is 20 krajczárért egy pár tyúkot árultak. Örkényi páros…
Tán véletlen, a Gyógyszerészettörténet periodikum Örkény István 100. születésnapjára időzítve került ki a nyomdából.
Örkény minden sorát áthatja a nyelvi frissesség és játékosság, letisztult gondolattársításai. Nem kivétel a KOFKA sem.
Nagy veszteség, hogy a hatalom félévtizedes szellemi helybenjárásra ítélte, ‘az a gyanús, ami nem gyanús’ alapon.
Brosurák helyett mi mindent írhatott volna Örkény István – ezt az időt valódi irodalmi veszteségként kell elkönyvelni.
Örkény István
