Az utóbbi évtizedekben hihetetlenül intenzív és látványos átrendeződés figyelhető meg a gazdaság szerkezetében, melynek egyik fő ismérve a digitalizációs műszaki-informatikai szektor sosem látott mértékű térnyerése.
A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve ez a folyamat még korántsem zárult le, sőt! Legjobb tehát szembenéznünk vele, hogy mindezen jelenségeknek és következményeiknek nemcsak külső szemlélői, de abszolút részesei is vagyunk – hogy elszenvedő alanyként vagy pedig abból profitáló nyertesként, az kizárólag rajtunk múlik.
A dolgok internete
Ebben a harmadik ipari forradalomnak is nevezhető robbanásszerű átalakulásban az automatizációs technológiák, a high-tech gyártó ágazatok, a tudásintenzív piaci szolgáltatások és iparágak gazdasági jelentősége kiemelt fontosságúvá válnak. Ezen technológiák egyik kulcsfogalma az IOT (Internet of Things), azaz „a dolgok internete”, ami leegyszerűsítve “intelligens” (okos) eszközök hálózatát jelenti.
Az IOT okos érzékelők és adatátviteli eszközök rendszerén keresztül képes összekötni bármit – épületeket, gépeket, járműveket, raktárbázisokat, gyártási folyamatokat vagy éppen a testünk működési funkcióit –, ennek során felismeri és begyűjti a rendszer szempontjából lényeges információkat, kommunikálja őket a másik félnek egy internet alapú hálózaton keresztül, majd ennek alapján optimalizálja a rendszer működését. Ez az optimalizált folyamatvezérlés már a jelenlegi technikai feltételekkel is gyakorlatilag bármely területen, bármilyen céllal megvalósítható. Pillanatnyilag annak vagyunk tanúi, ahogy napról napra születnek új gyakorlati innovációk a mindennapi élet, illetve a gazdaság globális és legapróbb szegmenseiben egyaránt: a viselhető eszközöktől és applikációktól kezdve az okosotthonokon, okosvárosokon keresztül az ipari felhasználásig.
IOT a magánszférában
A dolgok internete már most átszövi az életünket: az okosórák és okosszemüvegek már mindannyiunk számára elérhetőek, és folyamatos visszacsatolást, illetve döntési-cselekvési lehetőséget biztosítanak számunkra. Az okosotthonok szintén nem a scifi kategóriájába esnek: az öntözőrendszert, a lakás energiafelhasználását, de még a költségvetést és az étrendünket is rábízhatjuk az okos rendszerekre. Az egészségmegőrzés terén is naponta jelennek meg újabb találmányok, csak egy példa a hihetetlen stroke-előrejelző rendszer, mely akár az orvosi ügyeletet is képes időben értesíteni.
IOT az oktatásban
A digitalizációs felhőalapú technológia az oktatásra is hatással van, ennek jelentőségét legjobban a pandémia alatti kényszerű online oktatás mutatta meg. Az online oktatás persze önmagában még nem IOT, de már csak néhány lépés választja el attól az egyébként már működő ideáltól, ahol a tanulók – felnőttek vagy kiskorúak – a megszerzett tudásukat virtuális környezetben próbálhatják ki, összeköttetésben állnak egymással, információs adatbázisokkal és kreatív rendszerekkel, melyek segítségével akár bonyolult szimulációkra is lehetőségük nyílik. A robotika, a 3D nyomtatással elérhető additív gyártási lehetőségek mind bátorítanak a kreatív alkotásra, így például alacsony költséggel legyártható prototípusok megvalósítására.
IOT a harmadik szektorban
Az egyszerűbb okoszebrák ma már szintén a mindennapi valóság részét képezik, ám léteznek olyan rendszerek is, melyek az autóssal és a gyalogossal is „aktívan kommunikálnak”, azaz a zebrához közelítő autósok előre jelzést kapnak az átkelésre váró gyalogosról, ugyanakkor a radar azt is képes érzékelni és jelezni a gyalogosnak, ha egy jármű túl gyorsan közelít.
Szintén jó úton halad a különböző szintű önvezető autók fejlesztése, és a gyakorlatban is használják már a szállítódrónokat kisebb súlyú tárgyak (például PCR-tesztek) szállítására. Fontos szerepe van az IOT-rendszereknek az energiagazdálkodásban: az okos városok (smart city) koncepció keretében például a vezeték nélküli okos közvilágítás segítségével növelhető az energiafelhasználás vezérlésének hatékonysága, miáltal csökkennek a költségek.
IOT a termelő ágazatban
Az okos megoldások legjelentősebb terepe az ipari termelés.
A robotika és az automatizáció az okosgyárak irányába mutat, ahol a hagyományos gyártási folyamatokat összekapcsolják az okos megoldásokkal. Egy ilyen rendszerben az egyes üzemek, raktártelephelyek stb. képesek kommunikálni más üzemegységekkel, önszabályozó módon téve hatékonyabbá a termelést és a szállítmányozási-raktározási logisztikát. Ez az agrárszektorban is működtethető mind az okos növénytermesztés, mind az állattenyésztés gyakorlatában, utóbbinál is minden folyamat automatizálható, a takarmányozás chipes azonosítás alapján történik.
A szakemberigény nem szűnik meg, csak átalakul
Természetesen ez az ütemű változás, az automatizáció és robotika térnyerése jelentős mértékben átrendezi a munkaerőpiacot is. Sokan tartanak munkahelyük elvesztésétől, a pesszimistábbak pedig attól is, hogy az okos gépek átveszik az emberek szerepét. Pedig emberekre, korszerű szaktudással rendelkező munkavállalókra ezután is szükség lesz – ám tény, hogy várhatóan jelentősen átalakul nemcsak a szükséges szakmák köre, de maguk a szakmák is.
Újabb, korábban nem létező szakmák jönnek létre, illetve meglévő szakterületek bomlanak fel speciális részterületekre. Egy biztos: az automatizálási és okos innovációban szinte minden gazdasági szektorban óriási potenciál rejlik, ehhez pedig szoftverek és informatikusok kellenek. A már képzett és gyakorlott informatikusok is egyre specifikáltabb részterületekre szakosodnak, így egy alapozó programozó képzéssel is elindítható és felépíthető egy új, erős IT karrier. Mely nem mellesleg manapság a legjobban fizető munkakörök egyike a világon.
