Kinyitnak a borospincék Hajóson. ...az augusztus 20-i hétvégén.

Hajóson izgalmas programokkal vár mindenkit az egész Európában egyedülálló pincefalu az augusztus 20-i hétvégén.

A romantikus településen helyi borászok kínálják italaikat házi finomságokkal, aki pedig a kóstolástól kimerülten nem szeretne autóba ülni, könnyen találhat szállást valamelyik barátságos hangulatú pincepanzióban. Az államalapítás ünnepének apropóján a nyitott pincék mellett érdemes megnézni a Hajósi Barokk Kastély új kiállítását, valamint az idén megnyitott Cabernet Látogatóközpontot is.

A nyár utolsó hosszú hétvégéje sem telik programok nélkül Hajóson, a világhírű pincefaluban, ahol több mint 1300 borospince rejt kincseket. Az augusztus 20-i hétvégén számos pince nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, hogy bemutassák boraikat. Az eseményen a tájékozódást térképek segítik, amelyeket a kiindulópontként javasolt Cabernet Látogatóközpontban kaphatnak meg a vendégek. Ide a szomszédos Kunsági borvidékről egy borász is érkezik, aki vendégként kóstoltatja majd saját készítésű borait.

Az érdeklődőknek az időjárástól sem kell tartaniuk, hiszen a hőségben a legjobban egy borospince mélyén lehet mulatni az időt, de eső esetén is fedezékbe lehet vonulni a föld alá, ahol közben mennyei termelői borokat ízlelhetünk meg, melyek mellé házi finomságokkal is készülnek a vendéglátók.

A rendezvényen a teljesség igénye nélkül olyan borok lesznek fellelhetők, mint a Cabernet Franc és Sauvignon, a Kékfrankos, a Zweigelt, a Kadarka, az Olaszrizling, a Cserszegi Fűszeres, a Kövidinka, az Irsai Olivér, így biztosan mindenki megtalálja majd a saját ízlésének megfelelőt.

Hajóson pincepanziókban is megszállhatunk

A szervezők természetesen gondoltak azokra is, akik a kóstolástól kimerülten a nap végén nem szeretnének már autóba ülni, vagy az egész hétvégét a faluban töltenék. Számukra kényelmest szállást kínálnak a barátságos hangulatú pincepanziók, ahol igény szerint éjszakába nyúlóan folytatódhat a kóstolás. Aki inkább távolabb menne a pincéktől, az megszállhat a város központjában található Zarándokházban is. Itt csoportokat is tudnak fogadni 40 főig, nagy udvarral, bográcsozóhellyel, teljesen felszerelt konyhával várják az utazókat.

Hajós hírneve nem érdemtelen, hiszen itt található Európa legnagyobb összefüggő pincefaluja. Az 1300 présházból álló település legrégebbi épülete közel kétszáz éve, 1840-ben épült, legújabb büszkesége pedig az idén megnyitott új Cabernet Látógatóközpont. A Hajós közepén álló felújított uradalmi épület nem csak egy egyszerű információs pont. A látogatóközpontban egy helyen szerezhetőek be a hajósi borok, rendszeresen szerveznek borkóstolókat, valamint a kiállítótérben a borvidék múltjával és jelenével, évszázados szőlészeti-borászati kultúrájával is megismerkedhetnek az érdeklődők.

Új kiállítás Hajóson, a Barokk Kastélyban

A kisvárosban azok is megtalálják a számításaikat, akiket kevésbé foglalkoztatnak a borok, itt van ugyanis Bács-Kiskun megye legrégebbi barokk kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. 1739-ben építtette a kalocsai érsek. A berendezett termek mellett a szépen gondozott kert kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál. A kastély alsó termeiben jelenleg új vadászati kiállítás látható „A Kárpát medence élővilága” címmel, ami már látogatható, az ünnepélyes megnyitóra októberben kerül sor.

Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont

A Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont sokkal több, mint egy egyszerű információs pont: élményközpont, közösségi tér, Hajós-Pincefalu kapuja, ahonnan érdemes elindulni, és ahová jólesik megérkezni.

Kiváló kiindulópont ez a térség felfedezéséhez. Célja, hogy az ideérkezők a helyi borok megkóstolásán túl, és a gasztronómiai élvezetek mellett a borvidék múltjával és jelenével, évszázados szőlészeti-borászati kultúrájával is találkozzanak.

A kiállítótérben a Hajós-Baja borvidék borai mellett a térség turisztikai vonzerejét képező épített örökség és a természeti értékek is láthatók. A látogatóközpont munkatársai készséggel adnak információt a turistáknak a hajósi borokról és pincészetekről, a térség rendezvényeiről, szálláshelyeiről és egyéb szolgáltatásairól, látnivalóiról.

A látogatóközpont multifunkcionális terében lehetőség nyílik csoportok fogadására, rendezvények és előadások megtartására akár 40 főig. A szépen felújított uradalmi épület hangulatos és látványos kulisszája a céges, baráti vagy családi összejöveteleknek.

Az események kellemes kiegészítője lehet egy-egy borkóstoló is a helyi borászatok ellenállhatatlan, díjnyertes nedűiből. A látogatóközpont nyitva tartásáról, szolgáltatásairól a www.hajosiborturizmus.hu weboldalon, vagy a Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont Facebook oldalán kaphatunk további információt.

A Hajósi-pincefalu története

A Hajósi-pincefalu története szorosan kötődik Hajós város történelméhez. III. Károly idején gróf Csáky Imre kalocsai érsek német telepesekkel népesítette be a vidéket. Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerződésben, írásban kötelezte a betelepített svábokat a szőlőtermelésre. A szőlőből dézsmát, a borból tizedet kellett szolgáltatni a földesúrnak, aki a kalocsai érsek volt.

A Hajósi Pincefalu a népi építészet egyedülálló ékköve.

A Duna régi medrének törésvonalán alakult ki: ez választotta el egymástól a szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmas agyagos, homokos területeket a kötöttebb talajútól. Ekkor a szőlőskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben.

A lösztalajba vájták, azt a ma már több mint 1200 présház borospincéit, ahol a hajósi borok érlelődnek. A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten, a településtől mintegy három kilométerre helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak az egymás mellett sorakozó borospincék.

Az első présházak vályogfallal, deszkaoromzattal és nádtetővel készültek. 1851-es adatok szerint Hajóson 553 holdon termeltek szőlőt és 363 pince volt található. 1874-tõl a falu pincecsőszöket alkalmazott. Az 1890-es évekre a szőlőterület 1200 holdra, a présházak száma 850-re nőtt.

A gyarapodás mellett csapások is érték a pincefalut: ezek közül legnagyobb a filoxéravész és a peronoszpóra. Az 1874. és 1879. évi termés a hatósági intézkedések ellenére szinte teljesen megsemmisült. A megoldást az ellenállóbb homoki fajták és amerikai alanyra oltott európai nemes szőlővesszők jelentették, illetve a permetanyagok kedvezményes árusítása. Az 1900-as évek elejére állt vissza a termelési rend, az öregek elmondása szerint ekkor emelkedett a márkás homoki borok közé a hajósi vörösbor. Az ekkor épült pincék már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítő motívumként a szőlő és a nap jelent meg.

A Pincefalu legrégebbi ma is álló présháza 1840-ben épült, ami a város tulajdona.

A harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült, persze már az új technológiával. 1935-ben 1812 holdon termesztettek szőlőt, melynek termése évi mintegy 25-30 ezer hektoliter volt. A háború után a falu lakosságának kitelepítése súlyos csapás volt a pincefalura: a gazdáktól elvették házaikat, pincéiket. A betelepülők nem értettek a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez. A hatvanas évekre a hajósiak visszavásárolták házaikat, pincéiket, kezdett visszaállni a rend. A hetvenes évektől számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege.

A borospince volt a helyi emberek éléskamrája is egyben. Itt tárolták a bort, a burgonyát, az almát, a paprikát, valamint itt savanyítottak borecettel. A löszbe vájt pincelabirintusokban most is érlelődik a híres hajósi Cabernet, Kék Frankos, Zweigelt. Hajóson a kékkötényes német borosgazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírének, rangjának növekedéséhez. A pincefalu térképe nagymértékben eltér a lakóépületek szerkezetétől. Az 1200 borospince 24 kacskaringós utcácskából áll. Az utcák hol szélesebbek, hol keskenyebbek, helyenként faszobrokkal díszített terek és tisztások színesítik. A présházak előtti szabad területen diófák, meggyfák és szilvafák találhatók.

Így Hajós legkülönlegesebb karakterű területe a pincefalu. A szűk utcákban változatos homlokzattal, mégis egységes utcaképet alkotva sorakoznak a pincék, présházak. A terület egyedi, karakteres utcaképpel bír. A pincefalu épületei magukon hordozzák a hagyományos népi építészet elemeit.

A présházak egyszerű, oromfalas, nyeregtetős épületek, jellemzően fehérre meszelve vagy festve. Az egyszerű homlokzatok karakterének meghatározó elemei a díszes, többségében fa, esetleg fém nyílászárók, illetve a tégla homlokzati díszítő elemek.

A Hajósi-pincefalu története szorosan kötődik a Hajós város történelméhez.

A lakosság jelentős része vallja magát az 1722-ben elkezdődött betelepítések folyamán ideérkezett sváb telepesek leszármazottjának. A település őrzi a sváb népi hagyományokat.

A város lakói büszkék az ősöktől örökölt Pincefalura. Gondozzák a szőlőültetvényeket és ápolják a Pincefalut. Az egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják, ezért egyediségével nagyon sok látogatót vonz nem csak Magyarországról, de külföldről is.

A nyolcvanas évektől megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a Pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektől a családi borházak.

Rendszeresek a szőlővel és borral kapcsolatos rendezvények, bálok, ünnepek az év minden szakában.

1980-tól kerül megrendezésre minden év májusában az Orbán Napi Borünnep. Az esemény hamar nemzetközi hírnévre tett szert, elsősorban német nyelvterületen. A kapcsolódó eseményeken sokezres tömeg gyűlik össze a pincefaluban és annak hűs présházaiban, hogy egy pohár hajósi bor mellett beszélgessenek. Az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű borünnepe.

A Borünnep a legnagyobb esemény a Hajósi-Pincefalu életében.

Az Orbán szobor borral való meglocsolásával kezdődő ünnepség – mely a bő termés reményében történik – a borlovagok felszentelésével, a borszépségkirálynő megválasztásával, népi hagyományőrző együttesek fellépésével és sok egyéb szórakoztató programmal várja az idelátogatókat. Az egynapos ünnep mára már három napossá forrta ki magát. Hiszen az idelátogatók szívesen töltenek el ilyenkor több napot is. Turisztikai vonzereje mellett a Pincefalu hagyományosan színtere a helyiek közösségi életének.

A római katolikus templom

Hajóson a római katolikus templom története szorosan kötődik a település hajdani kegyuraihoz a kalocsai érsekek sorához, akik közül az első gróf Csáky Imre. Az ő nevéhez fűződik 1715 -től Hajós újkori betelepítése, a több hullámban érkező württenbergi Bussen – hegy környéki német anyanyelvű lakossággal. Már a 18. század első harmadában jelentős fontosságú település, plébániája pedig anyaegyháza volt a környékbeli németajkú, újonnan szerveződő községeknek.

A Szent Imre templom fő ékessége a feltehetően Michael Erhart ulmi mester műhelyéből származó késő gótikus Szűz Mária kegyszobor. Az óhazában nagy tisztelettel övezett szobor az utolsó betelepültekkel, elsősorban Anna Maria Hall asszonnyal érkezett, ” kísérve” népét az új hazába.

Csáky érsek 1728 -ban igényesen tervezett barokk templomot alapított, és az ideérkező nagyszámú zarándok rövidesen igényelte a templom átépítését. Az imameghallgatások és csodás gyógyulások eredményezték az 1749 -es, majd az 1752 -es egyházi kivizsgálást. Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek látva a hiteles kegyelmi történéseket 1752 -ben új, rokokkó stílusú főoltárral ajándékozta meg Hajós templomát, és elhelyezte rajta – tisztelete jeléül – Szűz Mária kegyszobrát a gyermek Jézussal.

E század végén, 1794 -ben gróf Kolonics László érsek kezdeményezésére VI. Pius pápa kegyhellyé nyilvánította a templomot.

Haynald Lajos bíboros- érsek neoklasszicista oldalhajókkal kibővíttette a közel ötezres lakosság számára az akkor már mezőváros templomát. Az érsekek támogatása mellett nagy gondot fordított a templombelső berendezésére Troll Ferenc pécsi kanonok, mint a város szülötte.

Az 1724 -es egyházközségi élet megindulásától 1993 -ig a Kalocsa – Bácsi Főegyházmegye érsek-főpásztorai gondoskodtak a plébánia és kegyhely lelkipásztori ellátásáról, gyakran látogatva a májusi főbúcsút. 1976 -ban, Ijjas József érsek – a kegyszobor megérkezésének 250. évfordulója alkalmából – Sz. Tóth Imre plébánost nevezte ki azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Hajós időközben súlyosan megrongálódott templomát renoválja, és tegyen lépéseket a kegyhely felvirágoztatására. Sz. Tóth plébános ideje alatt valósult meg a templom külső-belső felújítása, és elindult az országos hírnévnek örvendő Ifjúsági Búcsú. A magyarországi kommunizmus utolsó évtizedében a plébános emiatt nagy zaklatásokat szenvedett el.

1993 – 2011 között a magyar Verbita Rendtartomány kapott megbízást a plébánia ellátására. A távozó verbitáktól 2011 -ben vette vissza a plébániát a Főegyházmegye.

Hajóson a templom ma is betölti funkcióját, mint az egyházközség liturgikus életének és spirituális programjainak helyszíne. A belső tér kiváló akusztikája miatt alkalmas egyházzenei koncertek rendezésére, valamint a templom műemlék Angster orgonájának művészi megszólaltatására.

A templom, mint épület utal az Egyházra, Krisztus titokzatos testére, és arra a nagyszerű valóságra, hogy a megkeresztelt ember lelke Isten temploma, csodálatos találkozások színhelye.

A templom mellett található a Plébánia épülete, mely országos műemlék, a 19. század elején épült klasszicizáló késő barokk stílusban. Plébánia melletti gondozott parkban található a kálvária, 1881-ben épült, 1933-ban Stációk fülkéibe pécsi Zsolnay-gyárban készült színes kerámia-domborműveket helyeztek.

A templom toronyában 1926 óta három harang lakik. A Szűz Mária harang, a Szt. István harang, a Nepomuki Szt. János harang, a kis Szt. Imre lélekharang.

Kinyitnak a borospincék Hajóson az augusztus 20-i hétvégén

Fotók:

Czifra Péter
Dicsa Ferencné
Ginál Róbert
Iván Gerda
Kiss Péter
Matos János
Vida Tibor