Ken Follett: „Soha” világháborús fikció tavaly jelent meg hazájában és még 2021-ben le is fordították magyarra a GABO kiadó gondozásában.
Vaskos egy könyv, 800 oldalra rúg és – különösen hanyatt fekvéssel kézben tartva – nehéz olvasmány. A világ írott történelme a háborúk története, ezt a szép hagyományt könyvben viszi tovább a sikeríró Ken Follett.
Ken Follett
Nevét a világirodalom két trilógiája révén ismeri igazán.
A katedrális / Az idők végezetéig / A tűzoszlop középkori környezetbe ágyazott eposz. Míg a Titánok bukása / A megfagyott világ / Az örökkévalóság küszöbén újkorba ültetett mű.
Az 1978-ban megírt azonos című háborús kalandregényéből készült a Tű a szénakazalban sikerfilm.
A 40 éves stílust éleszti a Ken Follett: „Soha” világháborús fikció.
Mostani díszleteként a világháború a sorban az elképzelt harmadik. Az USA elnöke apródfrizurás nő, Észak-Korea diktátora továbbra is holdvilágképű és Kínában a keményvonalasokkal szemben vesztésre állnak a reformisták. Mindez azonban csak gyenge háttér valami egész máshoz.
A világ leghatalmasabb katonai arzenálja felett parancsoló nő teste megremeg, ha megpillantja bizalmas tanácsadóját. Az ifjú kínai kémfőnök tévésorozatban tündöklő feleségével hetyeg. Valamely afrikai országba kirendelt CIA terepügynök nő összeszűri a levet az ott tevékenykedő – ha úgy tetszik ellenséges – francia titkosszolgálat tisztjével. Ugyanott a fedett USA hírszerző kémkedés közben oly mértékben elgyengül, hogy enged egy vérbő bennszülött nő vonzerejének.
Most akkor mi van?
Álcázott szerelmi lektűr vagy egy újabb világháború latolgatása? Hormonvihar vagy geopolitika az emberiség jövőjének az iránytűje? Minden esemény központja egy ágy vagy a szakértői kerekasztal?
Mindenki eldöntheti maga, mert egy könyv áráért kétsíkú történetet kap.
A borsos hatezer forintos árért kapjon is valamit az ember fia, ha már külsőre a kivitel fűzött-kötött kivitelt ígér. Valójában egy olcsó kidolgozású, ragasztott gerincű kiadvány. Bocsánat csak 5.990,- forint van az árcédulán.
További negatívum a számos nyelvi gond, ami nem félrefordítás, hanem helytelen nyelvhasználat. Ken Follett százmilliós példányszámot elért író és ha magyar lenne, nem írna le ilyeneket. Csak pár példa, és sajnos sok van ilyenfajta a könyvben: „…ugyanabban az Ermitage Internationalba járnak…” (258. old.), „Osztatlan terű irodában dolgozok.” (483. old.), stb.
Csábító az író neve és győz a sznobizmus, megvettem. Utána elismeréssel gondoltam vissza a pont előtte ’kivégzett’ és igen borús – pechemre szintén harmadik világháborút vizionáló – könyvre. ’Életünket és vérünket – ANARCHIA’ a címe Eric L. Harry tollából, 1997-es magyar kiadással. Mindkét mű egyformán messze esik a valódi világháborút felfestő Robert Harris ’München’ nívós történetétől.
