A kávé vizsgálatának komoly módszerei tudományosak és nem szobatudósok kellenek hozzá.
Egész pontosan egy tucat ember fogott össze, és vizsgálat alá vettek egy nem fontostalan témát. Kutatóinak többek között kertészeti egyetem Texasban, táplálkozástudományi egyetem Bostonban, egészségkutatási egyetem Montanában, valamint a Specialty Coffee Assotiation Kaliforniában biztosít állást. Kiemelendő Santa Ana városából a Coffee Science Foundation kávétudományi alapítvány.
A kávé minőségére hogyan hatnak az éghajlati változások?
Ezt a kérdést tették fel maguknak és a növénytan [magyarul botanika] által belajstromozott kb. kétezer kávécserje változat közül kettőre koncentráltak. Az egyik a Coffea arabica, a másik pedig a Coffea canephora, utóbbi művészneve Robusta. Erre a kettőre szűkítve a vizsgálat tárgyát a világ kávéital fogyasztásának ≈99.9%-át le is fedték, így megállapításaik mértékadók (és nem mértékadóak).
Mellé kerültek a másodlagos metabolitokat érintő megállapítások. Ezek anyagcsere termékekként a kávé mint növény szaporodásához, fejlődéséhez és növekedéséhez nem alapvetően közreműködő szervesmolekulák nagy mértékben befolyásolják annak a kávénak a végső tulajdonságait, amit iszunk.
Plusz a vizsgálódást kiterjesztették a kávécserje termesztés gazdálkodási variációinak a kimeneteleire. Ennyi felvezető után – a cikk gálánsan teljes terjedelmében nyilvános a www.frontiersin.org weboldalon – a lényeges végkövetkeztetések az alábbiak.
A kávé vizsgálatának komoly módszerei arra jutottak, hogy
átvizsgáltak 73 idevágó cikket (42 a környezeti tényezőkkel, 20 a gazdálkodással, a többi mindkettővel foglalkozott). Ezek különböző következtetéseit egybe ötvözték [magyarul szintetizálták] e szerint:
A kávé(bab) minősége érzékeny ezekre a változásokra
- fényviszonyok
- földrajzi magasság
- hőmérséklet
- elérhető vízmennyiség
- széndioxid szint
- tápanyag bejutás
A megállapított trendek közül a legfontosabbak
- a földrajzi magasság emelkedésével a kávé érzékszervekre ható tulajdonságai javulnak
- a fényviszonyok intenzitásával a kávé érzékszervekre ható jó tulajdonságai romlanak
Mivel a vizsgálódás az összefüggéseket kereste az érzékelési tulajdonságok változását illetően, ebben a másodlagos metabolitok hozzájárulása nagy szerepet kapott. Utóbbiak adják ki a végső ízt/aromát. A cikk a kávé(bab) fejlődését az egyes összetevők kombinációjában vizsgálva a végeredményt elemzi. Ezeknek az összetevőknek egyes elemeit a gazdálkodással lehet befolyásolni, és vannak fix elemek is. Mindezeknek az emberi beavatkozásoknak a klímaváltozáshoz igazított esélyeit vizsgálja.
Nagyon fontos háttérstatisztikákkal nyit, 11 millió hektáron 12 millió gazdálkodó 80 országban termeszt kávé(cserjé)t. Közli az optimális „kelléklistát’ a jó minőséghez és oda jut, hogy az optimális termesztési területeken egyre inkább lép túl a mai földrajzi termesztési terület. Ez a másodlagos metabolitok tulajdonságait is megváltoztatja, ami nemkívánatos íz/aroma módosulások velejárója.
A vizsgálódáshoz a vezető Covidence online szoftver programot használták
