James Patterson A Fogadó könyvbemutató recenzió szintén egy adósság törlesztés. Valahogy túl sok a Patterson mű, nehéz lépést tartani a megjelenésekkel. Netán a társszerzők túl termékenyek?
Nemrég került terítékre a Madártollas Gyilkosságok, amihez képest ez a James Patterson A Fogadó könyv karcsú kiadvány. Kis szösszenet komolyabb pszichológiai bekattanások nélkül. Alig 330 oldalon mondja el az USA-beli Gloucester városka történetének egy apró epizódját. Napjainkban játszódik.
Bostonból a rendőrség volt tagja a városkába költözik.
Bill nem magától adta le a jelvényét és a kézifegyverét, és nem jószántából lakik Gloucesterben. Társával buktak le a nyüzsgő nagyvárosban és most Bill a városkában óceán parti fogadót tart fenn. Alig költöztek oda a neje vágyainak netovábbjaként, mikor feleségét egy halálos gázolás elvette tőle.
Önvizsgáló magányában csak a fogadó sokféle különc lakója zavarja meg. Mind bentlakó, napi forgalma nincs is. Felesége unokahúga is ott dekkol, Billre bízták hogy leszoktassa őt a csavargásról. Lakik ott még tolószékes volt maffiózó, háborút viselt poszttraumás néger veterán, aki negyven sincs. Önjelölt bestseller íróban* sem szenvednek hiányt. Egy FBI-t a háta mögött hagyó nő is ott éli napjait. Mindenki a múltja börtönében és reményei fogságában leledzik.
Miért ez a színes sokadalom?
Mert a regény itt sebességet vált és ezek az emberek kénytelenek – önkéntes alapon – a törvénynek érvényt szerezni. Ja, a fogadó lakója az elhízott özvegy serif is, de a helytállást nem neki találták ki.
James Patterson A Fogadó krimije egy felgyorsított film.
Hogyan veti meg a lábát a drogkereskedelem és villámgyorsan milyen sok hódolót szerez. Előbb csak hódolók, aztán rabok. A szintetikus kábszerek vészes tempóban falják fel az önfegyelmet és a lelket. Ha függőket akarunk mielőbb és sokat, legjobb ha fiatalkorúakat bírunk rá a kis tablettákra. Legyenek színesek és rajtuk egy ’smiley’. De Cline a drogkereskedő főnökként nem ügyel a ’helyes’ adagolásra.
Bill feleségének az unokahúga egy drogpartin belehal a heroinnál is veszedelmesebb tablettázásba.
Bill számára a dolog ettől személyessé válik.
Elhatározzák, hogy a tablettákkal a városkát ellepő buta és erőszakos terjesztőket iktatják ki. Ez nem igazán váik be. Annyira nem, hogy egy éjjel a fegyverrel jól felszerelt bosszús banda szinte szétlövi a fogadót. Vér is folyik, pár bandatag a fűbe harap. Cline bepöccen, rákapcsol az adok-kapok csata.
Bill is berág. A veterán katonával egy éjszaka a bandának szállító csempészhajót birtokukba kerítik és (dollárban kábé 6 millát érő) rakományát bedöntik az óceánba. Ettől durván elszabadul az indulat és egyre több az áldozat. Annyira elfajul a helyzet, hogy Billnek nem marad más kiút, mint Cline fizikai megsemmisítése. Párhuzamosan dolgozik benne a zsaru lelkiismeret is, nem ölünk meg senkit még ha aljas is. Önbíráskodás helyett ott a törvény az igazságnak (vagy a törvény betűjének) érvényt szerezni.
A felgyorsult eseményeket Patterson és Fox jól adagolja.
Rutinból megy nekik a hangulatteremtés. Izgalom, alpáriság és néha egy kis felszabadult romantika mind játszik. A könyv leginkább az összes érintettet pusztító drogozás ellen emelné fel szavát. Megvalósítás terén nem sikerül brillírozni, de egy párórás unaloműző lektűr még kerekedett belőle.
Krimi lévén a végkifejletet megtalálja minden könyvet elolvasni vágyó, ha rendesen a könyv végéig eljut. Odalapozni nem ér! A kiadó az egyes megvett könyvekhez illusztrált könyvjelzővel kedveskedik.
A sztoriban mindenre fény derül, ehhez nem kell a villanyt sem felkapcsolni. Az elcsapott rendőrről bebizonyosodik, hogy ő maga nem volt korrupt és bajt okozó rendőrtársával is lassan kiengesztelődik.
De nem a legvégén, amikor a társa Gloucesterbe ellátogatva onnan fogva a főszerepet átvállaja…
Anyag forrása: www.21.szazadkiado.hu
* az egyedüli bestseller író maga James Patterson…
