Továbbra is ellentétes elvárásoknak kell megfelelniük a nőknek a családalapítás és a munkavállalás tekintetében, ami nem csupán az ő helyzetüket nehezíti meg, de jelentős erőforrásokat von el gazdasági és munkaerőpiaci értelemben is.
A részfoglalkoztatottak aránya hazánkban még mindig alacsony, ugyanakkor a legtöbb kismamánál felmerül az igény, hogy valamilyen extra jövedelemre tegyenek szert a gyermeknevelés mellett. Ma már erre egyre több lehetőség van a saját vállalkozás indításától kezdve a szövetkezeti foglalkoztatásig. Ugyanakkor rengeteg a kérdés: merre érdemes indulni, hogyan kell adózni, lesz-e egy ötletből működőképes üzlet? A BNI Magyarország üzleti közösség anyák napja alkalmából néhány szakértői tippet szedett csokorba.
Egyre népszerűbb téma a közbeszédben a vállalkozásfejlesztés, blogok és televíziós műsorok kutatják a jó ötleteket és mutatják be, hogyan érdemes beindítani egy jövedelmező üzletet. Habár lassan, de egyre magabiztosabban törnek be a nők is a vállalkozói életbe és keresnek maguknak kiegészítő bevételt vagy akár a későbbi karrierváltást megalapozó tevékenységet a gyermekük érkezését követően. A kismamák a statisztikák szerint még mindig meglehetősen inaktívak a munkaerőpiacon, főként a rugalmatlan foglalkoztatási körülmények miatt. Sokak számára az új élethelyzet ugyanakkor az útkeresés időszaka is, amikor átértékelik szakmai pályafutásukat és döntést hoznak a jövőjüket illetően, immár azzal a tudattal, hogy családjukért is felelősek.
Válaszút előtt: vállalkozás, szövetkezeti foglalkoztatás vagy vissza a munkahelyre?
Sok tényezőt érdemes azonban figyelembe venni, mielőtt a friss anyukák új irányba terelik szakmai pályafutásukat, ezek között pedig természetesen kiemelt szerepet kapnak az anyagiak. A legbiztosabbnak a korábbi pozíciókba való visszatérés tűnik, ugyanakkor ezek ritkán veszik figyelmbe a kismama kolléganők megváltozott igényeit: a hazai munkaerőpiacon továbbra is csupán 4%-ban van jelen a részmunkaidős foglalkoztatás, a legtöbb cégnél pedig nem áll rendelkezésre helyben bölcsődei szolgáltatás. Ezekre a problémákra jó megoldást jelenthet a kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása, amely nem igényel hosszú távú elkötelezettséget (akár a korábbi munkahelyükre is visszatérhetnek vagy más területet is kipróbálhatnak), és csupán 15 % SZJA-t kell fizetniük a foglalkoztatás időtartama alatt – kismamáknak és kispapáknak egyébként egyaránt nyitott ez a lehetőség.
Ugyanakkor a megváltozott körülmények között gyakran felmerül az is, hogy régi álmokat, terveket, valósítsanak meg az újdonsült szülők, sőt sokszor kifejezetten akkor jönnek a legjobb ötletek, amikor néhány órára a gyermektől elszakadva végre magukkal foglalkozhatnak. Fontos tudni, hogy bár a szabályozás szerint a kismamák nem végezhetnek munkát a csecsemő gondozási díj (CSED) folyósítasa alatt, az ezt követő időszakban, amíg a GYED-re jogosultak, viszont már dolgozhatnak és az államtól igényelt pénzbeli ellátást is megkaphatják ezzel párhuzamosan. A vállalkozás szempontjából legnehezebb hónapok általában a gyermek 3 éves kora körül következnek, amikor a kismamák ezekkel a kedvezményekkel már nem élhetnek. Ezen belül természetesen számos részletszabályozás van, melyek között gyakran nehéz eligazodni és talán ez riasztja el a legtöbb vállalkozó szellemű anyukát a saját üzlet megalapozásától.
Ez kell a sikerhez: vállalkozói szemlélet és támogató közeg
Általában itt jutunk tehát el a kritikus ponthoz” – véli Avidor András, vállalkozásfejlesztési és networking szakértő, a BNI Magyarország alapítója. „Persze ma már rengeteg információ szabadon hozzáférhető az interneten, sőt, a legtöbben természetesen a digitális világban tervezik felépíteni üzletüket egy-egy webshop vagy online szolgáltatás formájában, ami kellő rugalmasságot és szabadságot ad a vállalkozó kismamáknak. Ugyanakkor semmi sem pótolhatja a közösség erejét a vállalkozásépítésben, és tapasztalaink szerint a tudásmegosztás és networking útján szerzett üzleti lehetőségek továbbra is pótolhatatlanok.
Annál is inkább, hiszen a sikeres vállalkozói pálya már jóval az indulás előtt kezdődik, azonban igen összetett is: nemcsak rugalmas és kreatív személyiséget, de magas fokú szervezettséget és tudatosságot igényel. Hiába van azonban mindez meg, sőt, a szakmai tudás és készségek is, a legtöbben csak akkor szembesülnek az üzleti tervek készítésének kihívásaival vagy éppen a jogi és pénzügyi elvárásokkal, a napi feladatokkal és a bizonytalanság nehézségeivel, amikor a vállalkozás alapításának kapujába érnek. Itt van a legnagyobb szükség segítségre és támogatásra a közvetlen környezet és az üzleti közösség részéről is.
Éppen ezért nagyon jó hír a vállalkozni vágyó kismamáknak, hogy az üzleti kapcsolatépítést már rengeteg, kimondottan ebből a célból tartott rendezvény segíti hétről-hétre Magyarországon. Így rugalmasan mindenki meg tudja találni a számára időben és helyben legmegfelelőbbet.
Az üzleti networking fontos tényező a nemzetgazdasági szempontból is kulcskérdésnek számító mikro-, kis- és középvállalalkozások eredményes működésében: csak a BNI Magyarország közösségén belül évente 45 000 ajánláson keresztül közel 100 milliárdt forint extra bevételt generálnak a tagok. A frissen induló üzleti tevékenységeknél mindennek különösen nagy szerep jut, hiszen behatóan meg kell ismerni azt a piacot, melyen boldogulni szeretnénk, és jó, ha olyanok tapasztalatait is hallhatjuk, akik mindezen már sikeresen túljutottak. A kismamák fontos munkaerőpiaci tartalékot és gazdasági potenciált is jelentenek, nem beszélve a társadalmi vonatkozásokról, így lényeges, hogy támogató közegre leljenek a szakmai életükben is
– hangsúlyozza Avidor András.
