Frederick Forsyth: A róka c. könyvében a nyolcvanéves író a kibertérbe átnyúló titkos hadviselést teszi főszereplővé. A kémek háborúja a hagyományos módszerekkel párhuzamosan a digitális világban is zajlik.
Frederick Forsyth: A róka c. könyvében azzal kell mindenkinek – bízvást szomorúan – szembesülnie, hogy a durva nagyhatalmi játszmák a valóságos világháborúk és a virtuális hidegháború végeztével tovább folynak. A könyv szerint Oroszország a Szovjetunió romjain a méltóságában megalázva siratja egykori hegemóniáját fél Európa felett. Ha még csak siratná, de Frederick Forsyth egy olyan képet fest fel, amelyben a régi dicsőségét visszaszerezni már nem tudó, de a rombolásra mindig kész mai elnöki vezetés ebben eggyel nagyobb sebességi fokozatra kapcsol. Meggyőződésében nincs egyedül.
Az író ennek a gyilkos törekvésnek próbál valahogy ellensúlyt teremteni
és az irodalom eszközeivel a nyugati világ a könyv lapjain vesz revánsot.
Frederick Forsyth: A róka c. könyvében egy Asperger-szindrómával diagnosztizált autista (NEM BETEG!) angol fiatalember siet a szabad demokráciák segítségére.
Neve Luke. Luke (Lukács) a négy evangélista egyike, aki a hagyomány szerint az Újszövetség négy evangéliumának egyikét írta. Neve szimbolikus, mert most Luke ír történelmet, csak nem papírra.
A neurobiológiai fejlődési rendellenesség kivételes intelligencia formájában jelentkezik nála és ezt szinte kizárólag a kibertérben kamatoztatja védett rendszerek feltörésével. Az ifjú számára nem a károkozás, hanem a behatolás a sikerélmény.
Kicselezve a rendszereket átslisszolni a feltört védelmi vonalakon és MEGCSINÁLNI.
A könyvbeli történet azzal indul, hogy Luke az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének – hűha, leírni is tekintélykeltő – feltörésbiztosként kikiáltott védelmi rendszerébe (is) képes behatolni. MEGCSINÁLJA, virtuálisan körbesétál, aztán visszafordul és ahogy jött, úgy távozik.
Ezért börtön jár, még szövetséges angoloknak is. Távozva hagy annyi nyomot, amin visszakövetve őt le is tartóztatják. Csak az MI6 angol kémfőnökség dörzsölt veteránjának briliáns ötlete menti őt meg.
Ne büntessék azért, amit csinált, hanem jutalmazzák azzal, hogy tovább csinálhatja azt.
A veterán kém, Sir Weston tervet eszel ki, ami számos lépéssorból áll. Luke fedőneve ezután A RÓKA.
A lépéseken végigmenve az író bemutatja a világnak azokon a neuralgikus pontjain folyó intenzív tevékenységeket, amelyektől nem lesz jobb kedve annak, aki a könyvet olvasva velük megismerkedik.
Atomhatalommal rendelkező olyan régi-új országok, amelyek fittyet hánynak a Nemzetközi Atomenergia Bizottság reguláira és amellett politikailag instabil hatalmak. Irán vallási alávetettségű országa a teokratákkal, a remete Észak-Korea a kommunista berendezkedésével, Oroszország és az új cár az őmiatta horribilis árat fizető néppel és a népet kisemmiző nyugaton élő orosz oligarchákkal.
Ezek a ‘rosszak’ és a másik oldal a ‘Egyesült’ nevű formációk közül az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Meg olykor a velük ebben a körben érdekazonos Izrael, és más alkalmilag társult államok.
A játszma neve a kémek kedvence: “törj borsot a másik orra alá, ha már elpusztítani nem tudod”.
A sztori feszes, a könyv sajnos kicsit rövid is ehhez, alig 300 oldal. A fordítás nem vesz el belőle, csak az angolból átírt orosz nevekkel van itt is a gond, ‘Deniszovics’-ból (p. 39.) Gyenyiszovics (p. 66.) lesz, míg a ‘kremlinológus’ megreked ebben a formában, jóllehet ez a ’Kreml politikáját ismerő szakértő’ fogalma.
A kémregény tele van krimibe illő fordulatokkal, így a sztorivonal és a végkifejlet az elolvasóit illeti.
Szóljon hozzá