Excelsa kávéfajta lehet a mentőöv a kávéivóknak, mert megmentheti a fenyegetettségtől az Arabica-Robusta pillérekre épült hagyományos kávétermesztést.
Mi veszélyezteti az Arabica-Robusta kávétermesztést?
Rengeteg dolog.
Mindenek előtt a klímaváltozás, – ne tagadjuk, hogy zajlik – amely számos tényezőt módosított már eddig is a kávétermesztés feltételrendszerében. Nem teljesnek szánt felsorolása:
Az optimális kávécserje fejlődés által megkívánt tengerszint feletti magasság biztosította mikroklíma egyre feljebb tolódik, ami nem jelenti azt, hogy ott van is megfelelő termőterület (árnyas, nedves, lankás hegyoldal).
Pusztulás fenyegeti a 30-40 éves érett ültetvényeket, mert védtelenek a fokozódó meleghatással szemben.
Teljes termőterületek nem telepíthetők át csak úgy, új területen friss ültetvényeket kell létrehozni. Hasznosítható, vagyis aratható mennyiségre legalább öt évet kell várni, az jól termő kávécserje 10-20 éves periódus után hálálja meg igazán a gondozást. Mindez a kávépiacon kínálati és/vagy ellátási zavart kelthet.
A felmelegedéssel együtt a károkozók – növénybetegségek és élősködők – az emelkedő hőmérséklettel együtt jutnak feljebb. Az ott tenyésző, ilyen biológiai támadásokkal szemben védtelen kávénövényt durván pusztítják.
A melegedő légkör időjárásbeli rendellenességeket [magyarul anomáliákat] teremt. Ami nyáron egyenetlen csapadékeloszlást (szárazságokat illetve özönvízhez hasonló esőzéseket) okoz, illetve télen a kávétermesztő területeken nem várt fagyokat hoz. Lásd Brazília tavalyelőtt.
Ehhez már csak adalékok a világpusztító koronavírus járvány szállítmányozásra és értékesítésre kiható hátrányai. Mindez nem (csak) a fogyasztó szemszögéből káros.
Egyenesen romboló a hatása a kávétermesztők gazdasági kilátásaira, közülük sokan felhagytak a termesztéssel.
Hogy jön ide az Excelsa kávéfajta (Coffea excelsa)?
Trópusi nyugat-Afrika, Libéria területén őshonos a Libéria kávéfajta (Coffea liberica) és sokban különbözik a kétpólusú Arabica-Robusta világtól. 1870 óta ismeretes fajta. Ízvilágában lágyabb, benne gyümölcsös és csokoládés íznyomok lelhetők fel. Koffeintartalma a kevésbé intenzív Arabica felé hajlik.
A Libéria kávé cserje ugyanakkor sokkal nagyobb ’kávécseresznyéket’ hoz. Jóval több és szívósabb a lehántani való ’húsa’ és a kávészemek is termetesebbek. Ezen adottságai eltérítik a betakarítási módszerek hagyományos jellegétől, a termesztők tömegesen nem kedvelték meg.
Előnyére szolgál viszont, hogy a növényi fertőzéseket és -betegségeket sokkal jobban viseli és a termesztési hőigénye sokkal rugalmasabb. Az átlagos normál kávécserje a minimum 1800-2000 méteres magassági igényével szemben jóval alacsonyabb tengerszint feletti magasságban is jól tenyészik. A nagyobb hőtűrése mellett a vízháztartása is rugalmasabb. Sőt a gyengébb termőképességű, silány talajt is jól bírja.
Ennek a ’vad’ Libéria kávénak az elmúlt 150-200 évben Ugandában létezik – csak úgy az erdőből kijött – egy alfaja, amit a helyiek Excelsa kávéfajtaként (Coffea excelsa) termesztenek több évtizede. Eddig a világ nem érdeklődött a az Excelsa alfaj iránt, mára a fentiek miatt rá összpontosul [magyarul koncentrálódik] a figyelem.
Ízharmóniája sima, manapság előszeretettel keverik be az Arabica termésbe, pluszként óriási hozamokra képes. Belőle hektáronként akár egy tonna is betakarítható. Míg az Arabica átlagosan a fele termésátlagot produkálja.
Az Excelsa alfaj egyik fő erénye az, hogy kisméretű.
Hasonlatos az Arabica fajtához, ezért is keverik vele. Az Arabica rá is szorul, ez a leginkább fenyegetett fajta.
Az Excelsa tulajdonságai akár egy útlevél a világsikerhez, bár ehhez a kávévilágot gyökeresen kell átalakítani.
Nem képzavar, hanem a ’gyökeresen’ a kávénövény termesztés mélységét legjobban szemléltető módhatározó.
Forrás és fotók: www.phys.org
Szóljon hozzá