Kipusztulás fenyegeti az Arabica kávéfajtát az ember miatt annak direkt és áttételes tevékenysége okán.
Unalomig ismert, hogy a kávécserjék a trópusi klímát de nem a tengerpartot, hanem a felföldeket kedvelik.
A meglévő fák félárnyékában nem a forró, hanem a meleg és páradús levegőben tenyésznek igazán.
Kell nekik a napfény és nem a tűző nap, hanem a falombokon átjutva elvándorló napfény.
Kell nekik az eső és nem a felhőszakadás, hanem a permetként érkező éltető csapadék.
Hogy jön ide az ember?
Buldózerrel és fejszével, bozótégetéssel és beszántással. Erdőirtással a megművelhető földterületért, mert éhes az egyre növekvő népesség. A kiirtott fákkal együtt odavész a köztük megélő cserjés, így a kávé is, ennek kapcsán bizony kipusztulás fenyegeti az Arabica kávéfajtát.
A kávétermesztés korábban nem volt ilyen kiemelt nyersanyag-előállító tevékenység. Emiatt nem volt annyira jövedelmező sem, így a termőre fordult kávécserjék folyamatos utánültetése sem volt tervszerű.
Sokszor egy adott területen csak úgy átálltak más növényfajta termesztésére, amihez kivágták a kávécserjéket.
Ahol nem irtják ki, azokon a helyeken a világ dolgozóiból 100 millió foglalkozik kávétermesztéssel. Nem óriási ültetvényeken, hanem a domborzati adottságok miatt kisebb gazdaságok formájában, döntően családi alapon.
A kávé csak bő fél évszázada a tehetős világ napi itala, előtte csak a kávéház látogatók öröme volt. Amióta az olaszok feltalálták az otthoni kávékészítés kellékeit, számtalan kávégép fajta létezik és ott a konyhai gáztűzhelyen üzemelő változatok sokasága.
Megsokszorozódott a nyerskávé iránti igény, és mostanra öregednek el azok az átlagban 40 éves kávécserjék, amelyek a világ nyerskávé felhozatalának a zömét eddig stabilan biztosították. Tömeges kiesésük rövid időn belül a termelő-feldolgozó-kereskedő-fogyasztó lánc elpattanásához fog vezetni. A ’rövid’ már csak 20-30 éves távlatot jelent.
Műszaki ereje teljében az üvegház hatást is az emberiség idézi elő.
Ennek közvetlen eredője bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedése, amitől a Föld vízháztartása is megbillent. Egyes helyeken a tavak és folyók is kiszáradnak. Más helyeken az évszaknak megfelelő időbeni eloszláson és mennyiségen túl bármikor váratlan és nagy tömegben érkezhet eső. Ettől a bogyós növények, mint amilyen a kávé is, az érés vége felé túlszívhatják magukat.
Gyümölcshúsuk héja szétrepedhet, vagy a kocsánynál az extra nedvesség hatására rothadás indulhat.
Vagy prózai módon az érésben lévő gyümölcsöt az eső leveri és oda az ígéretes termés.
Kipusztulás fenyegeti az Arabica kávéfajtát az ember miatt,
mert van az üvegház jelenségnek egy másik indirekt és szintén kedvezőtlen hatása. Az általános felmelegedés a magasabban tenyésző kávécserjék szintjére emeli azt a hőmérséklet tartományt, ahol a relatív hideg miatt korábban sok kórokozó penész, stb. fajta és károkozó rovar fajta előtte nem élt meg.
Ezen újabb létformák támadásával szemben a kávécserjék védtelenek és felgyorsuló pusztulásuk borítékolható.
Vizsgálatok kimutatták, hogy a fenti negatívumok Etiópiát sújtják a leginkább, amelynek kávéexportja egymilliárd dolláros nagyságrendű és zömében a nemes Arabica fajta teszi ki. Innen is a latin neve (Coffea arabica).
Etiópiában ahol korábban kávétermesztés folyt százezernyi hektárok mennek tönkre. A többi (van vagy százhúsz ismert) kávéfajta sincs jobb helyzetben. Sierra Leone egyik kedvelt kávéfajtája, a ‘Highland Coffee of Sierra Leone’ (Coffea stenophylla) már el is tűnt a palettáról. Érdemben a világ csak kettővel foglalkozik, az Arabica mellett a Robusta (Coffea canephora) fajtával.
Emberi érzéketlenség és tudatlanság: egyedüli élőlényként, amelyik mind a hat kontinensen megvetette lábát (mert van neki). Miközben tisztában van azzal, hogy már tavaly az általa előidézett klímaváltozás miatt a Földön egymillió növény- és állatfajt fenyegetett a kipusztulás közvetlen veszélye. Érzéketlenül és tudatlanul nem hajlandó belátni, hogy az egymillióval együtt maga is elbúcsúzhat a földi léttől.
Régóta üres kávéscsészével a kézben.
Szóljon hozzá