Arany János emlékkiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban. Mintegy száz kortárs költő kéziratos verse is megtekinthető a péntektől nyíló „Más csak levelenként kapja a borostyánt” Kincsek, kultusz, hatástörténet című kiállításon.
A Magyar Nemzeti Könyvtár elsőként nyit a fővárosban – s talán az országban is – az idei bicentenáriumi emlékévben nagyszabású, rangos Arany János emlékkiállítást.
A kiállítás, alcíméből adódóan is, hármas pillérre támaszkodik: egyrészt az OSZK-ban őrzött, felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra, első kiadásokra, levelekre és egyéb hagyatékokra alapozva kívánja láthatóvá tenni ezen kincseket, másrészt végigköveti a jó értelemben vett irodalmi, művészet- és művelődéstörténeti Arany-kultusz alakulását s annak legfontosabb stációit.
Nem utolsó sorban viszont nem elégszik meg ennyivel, a méltó megemlékezéshez ugyanis nem csupán a mindenkori olvasói, befogadói és professzionális hatástörténetet tartja szem előtt, de Aranynak a mai költőgenerációkra tett erőteljes hatását, megkerülhetetlen szerepét is, amint a mai költőutódok véleményét is tükrözni igyekezve azok most született friss verskéziratait is bevonja a tárlatba.
Mindez élővé teszi a kiállítást, amint nem pusztán egy lezárt, befejezett és távolról csodálandó életművet feltételez, de olyat inkább, amelynek csodálatos darabjai észrevétlenül is helyt kaptak mindennapjainkban, látens módon is beszivárogtak köztudatunkba, s gyermekkorunktól gazdagították anyanyelvünket.
A kiállítás így azt a képletes egységet is érzékeltetni kívánja, amit a költőóriás vitt véghez összegző módon, szinkron és diakrón értelemben is, a magyar irodalomban. „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.” – írta róla ismert irodalomtörténetében Szerb Antal. Ami érték volt a 19. századot megelőzően irodalmunkban, azt a legjobb módon, egyszerre hazai és európai igényességgel szintetizálta, s ugyanakkor minden későbbinek új irányt és mértéket szabott. Krúdy ismert sorai szerint „Ez a férfi típus volt az, amely Magyarországot fenntartotta, téli sarat elbíró csizmában viselte el a megpróbáltatásokat, zsoltáros hittel bízott a jövendőben, és halk rajongással gondolt a nemzeti ideálokra. Ez az embertípus őrizte meg helyét a földrészen a kő szilárdságával, a só nehézségével és a tölgyfa életkorával.”
Az OSZK kiállításának egyik központi szimbóluma ezért a tölgy. Nem csupán a költő kedves fájaként, s az életútban is kiemelten hangsúlyos költészeti elemként, hanem afféle csodálatos erőforrásként is, amelynek erős ágai igazi tartópillérek, a magyar nyelv varázslatos, óvó és teremtő erejének a szimbóluma, ugyanakkor mindmáig új és újabb hajtásokat hozó, élő organizmus.
A 200. évforduló alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár felhívást tett közzé, amelyben 200 ma élő és alkotó kortárs költő Arany-reflexióit, ún. hommage-verseit, parafrázisait, tematikus megverseléseit igyekezett kéziratos formában megszerezni az utókor részére. Az OSZK felhívására mintegy 100 költő jelzett vissza határon innen s túlról, s küldött egy általunk előzetesen megküldött egységes, speciális papírra autográf kéziratot. A kiállításon látható kéziratos verseknek mintegy a fel 2017 nyarán, az Ünnepi Könyvhétre önálló kötetben is megjelenik. Arany költészeti hatása a 19. századtól kezdve a 20. és 21. századokban így válik végig követhetővé, így lesz összegzőből forrássá, nyelvünk, irodalmunk erős tölgyfájának legfrissebb hajtásai felé irányt mutató.
Az OSZK-ba látogatóknak a tárlathoz kötődően az emlékév folyamán számos olyan programban lehet részük, amihez ez a most nyíló kiállítás csupán kezdet, afféle központi elem, jó alkalom az összegzésre, összevetésre és főhajtásra. A kiállítást fontos könyvkiadási program (ezen belül bilingvis katalógus, hasonmás kiadás és tanulmánykötet), országos szavalóverseny, tudományos ülésszak, rendhagyó magyar-órák és tárlatvezetések kísérik, s már a megnyitástól kezdve értékes múzeumpedagógiai foglalkozások kísérik, interaktív elemek színesítik.
Kurátorok: Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna és Borbély Mónika irodalomtörténészek;
A kiállítást szervezte, koordinálta: OSZK Tudományos igazgatóság – Dr. Boka László, irodalomtörténész, igazgató;
Ünnepélyes megnyitó: 2017. április 28, péntek 11.00 órakor.
A kiállítás az OSZK nyitvatartási idejében keddtől szombatig 10 és 19 óra között látogatható.
Kép: Barabás Miklós litográfiája
