Tom Clancy Harckészültség – tengeralattjárók harca könyvbemutató egyben a Tom Clancy életmű magyar fordításban idén megjelent komplettírozó tétele.
Eggyel korábbi adóssága a ’Bűntudat nélkül’ [Without Remorse, 1993] volt és 2017-ben került törlesztésre. Harckészültség regénye az USA könyvpiacán 1996-ban jelent meg, az angol eredetinek ’SSN’ a címe. Erre is 24 évet kellett várni annak, aki szereti a Tom Clancy könyveket és e regényét végre magyarul akarta olvasni.
Persze rendes rajongó beszerezte előbb angolul, és ha egyáltalán még képes olvasni, rá 24 évre magyarul.
Címválasztása azon a sínen fut, amelyen a más társírók/ötletszövők tollából – Tom Clancy nevével – a legutóbbi jópár könyv címe is szalad: Célkeresztben, Krízis, Veszélyzóna, stb.
A Tom Clancy Harckészültség – tengeralattjárók harca könyvbemutatónak zárt a világa
Kettős értelemben is, egyrészt a Cheyenne közel 7 ezer tonnás vízkiszorítású, szivar alakú harci eszköznek a feszes és zárt élete tárul fel. Másrészt a zárt harcmodorú hadijármű talán a legsebezhetőbb fegyverfajta.
Regényes formában Tom Clancy a nagyhatalmak játszmáinak krónikása. Lásd magyarul a 2008-as kiadású MEDVE ÉS A SÁRKÁNY művét, ahol is az állatvilágból a medve jelképét az oroszok, míg a sárkányét a kínaiak sajátították ki. Az USA szimbóluma szerényen a fehérfejű rétisas.
Ennek a vészjósló felállásnak a bemutatása alól az korábban írt ’SSN’ regény sem kivétel.
Na de hogy jön ide a medve?
Úgy, hogy Kína arzenáljának tengeralattjáró flottáját akkortájt jórészt szovjet fejlesztésű eszközök adták ki.
Ennyi előkészítés után Tom Clancy 1996-os kiadású könyve egy 1997-ben kirobbanó fiktív háborút ecsetel Kína és az USA között. Clancy a megíráskor még nem tudhatta, hogy addigra az USA elnöke Mr. Carter lesz. Kína élén már akkor is a keményvonalas Li Peng áll. Aki a főváros Tienanmen főterén 1989-ben tankokkal tapostatta a rendszer ellen tiltakozó népét, ezáltal nyerve el a nyugati sajtóban a ’pekingi hentes’ megtisztelő címet.
A Tom Clancy Harckészültség regény egy újabb nekifeszülés krónikája
Az USA szárazföldjét jobbról-balról óceánok ölelik. Hatalmas tengeri flottát tart fenn és tengeri felségterülete nyugaton Japán vizeinél ér véget, míg délkeleti irányban a Csendes-óceáni szigetvilágnál (lásd Pearl Harbor).
Utóbbi előretolt hadállás súlyos leckét kapott a II. Világháborúban. Ezért aztán az USA flotta központját kénytelenek voltak a kaliforniai San Diego-ig visszavonni. A könyv úgy indul, hogy a támaszpontról a Cheyenne kifut nyílt vizekre.
Apropója a Dél-kínai tenger vitatott hovatartozású szigetének kínai lerohanása. A valódi cél az ott felfedezett hatalmas tenger alatti olajkincs feletti uralom. Kínai típusú szocialista embermítosz ide vagy oda, ott is a gazdaság viszi a prímet és Kína csak energiaforrásokban szegény. Kell neki az olaj, még ha nincs is a tengeri felségterületén.
A Cheyenne óriási fémtestének hatalmas a tömegtehetetlensége
A monstrum hossza 110 méter. Végsebessége a víz alatt 40 tengeri csomó, ez kb. 70 kilométer óránként.
Megállni, fordulni és harc közben lavírozni vele igen nehézkes. A több száz méteres mélységben vaksötétben halad és a hangradarja által csak a haladás irányába kibocsátható jelekkel tájékozódhat.
Amennyiben azok valamilyen víz alatti vagy a víz felszínén úszó tárgyról visszaverődnek.
E százkilométernyi szonár hatótávolság jó híre, ha a jelnek nincs visszaverődése.
A jelkibocsátásnak is megvan kockázata. A tengeralattjáró által küldött jelet az az ellenséges tengeralattjáró is érzékelheti, amelyikről visszaverődik. Ezért a jelkibocsátónak a koordinátáit az ellenfele is könnyen bemérheti.
Egy tengeralattjáró számára nagy könnyebbség egyedül lenni a vizeken. Felemelkedni a felszínre soha nem tanácsos, mert ott rögtön azonosíthatja egy ellenséges hadihajó lokátora és azonnal megtámadhatja.
Alámerülni nem egy perc műve és a harcászat nem áll másból, mint torpedók oda-vissza meg az ellentorpedózás.
Kész klausztrofóbia a végtelen óceán mélyén az SSN 773 lajstromszámú eszköz belsejében a hangtalan nyomulás.
A többi legyen az olvasó öröme, ha érdeklődését felkeltette a téma és az intézményes high-tech öldöklés.
Szomorú aktualitás, hogy negyedszázaddal e történ megírása után az USA-Kína konfliktus valóban a felszínre tört. Utóirat: nem kellett volna a kötéstervet/kiadót megváltoztatni. Ez most hogy néz ki?
