Márton napja története egy i.sz. előtti 334-ből származó legendára nyúlik vissza.
Márton Örményországban állomásozott római tisztként.
Egy napon, amikor találkozott egy fagyos koldussal, a tiszt, elvágta köpenyét a kardjával, és odaadta szegény embernek az egyik felét. Aztán éjjel Krisztus megjelent neki álmában köpenyének ezt a felét viselve. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, és megkeresztelkedett.
Márton napja regionális szokások:
Szent Márton is olyan nap volt, amikor számos munka kezdődött vagy ért véget, és a tized kifizetésre került – többnyire természetben, beleértve a kövér libát is, melyet a közelgő tél, a csekély takarmány és a 40 napos nagyböjt miatt, november 11-én fogyasztották el. (a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás leróvásának napja volt)
Ausztriában a Márton napja jellemző szokása, melyet ma is ünnepelnek, az a Szent Márton felvonulás. A gyerekek saját készítésű lámpásokkal sétálnak az utcákon és Márton dalokat énekelnek. Ekkor újra játsszák a Szent Márton kabát felosztásáról szóló legendát, és Martinswecken-t – élesztős tésztából és mazsolából sült „kis emberke“forma – eszegetnek.
Martinswecken
Egy burgenlandi hagyomány az úgynevezett Martiniloben
Ez a borászok régi szokása. A fiatal fehérbor érési ideje nagyjából november 11-ig tartott, a borászok ekkor győződtek meg először boruk minőségéről. Ezt a régi szokást követve a Fertő-tó környékén számos borász nyitja meg ma borospincéjét és hív borkóstolóra.
Márton-napi időjóslás
Elfogyasztása után a sült liba mellcsontjából az időjárásra vonatkozó jóslatokat tettek. Ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható. (Vajon érdemes-e utánanézni?)
Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.
Másik megfogalmazásban:
Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.
Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső után rendszerint jön a fagy, majd azután szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „
A bornak szent Márton a bírája
amit talán lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor. A francia „beaujolois” mintájára nálunk is egyre több borász jelentkezik ilyenkor primőr borokkal.
Miért lúd a lúd?
A lúd elfogyasztásának szokása is egy legendára nyúlik vissza: Szent Mártont Tours püspökévé kellett volna szentelni, de mivel nem akarta vállalni ezt a feladatot, elbújt a libapajtában. A libák olyan hangosan kezdtek „csacsogni” mellette, hogy Szent Mártont felfedezték, és így mégis Tours püspöke lett. A második legenda szerint a libákat azért vágták le, mert megzavarták Márton püspök prédikációját. Egyébként Szent Márton személyében a középkor egyik legnépszerűbb szentjét ünnepeljük ma. A 317 körül született Szent Márton már fiatal korában is nagylelkűségéről és jóakaratáról volt híres.
Egy másik elmélet szerint ez egy ránk maradt pogány szokás. A kelták egész évben őrkutyaként tartottak libákat, mielőtt ősszel néhány csorda kivételével mindegyiket levágtak.
A Márton-nap a gazdálkodók értékes napja is, amelyen kezdődik az új gazdasági év. Hogy ne kelljen egész télen etetni az állatokat (költséghatékony okokból), a legtöbbet (lehetőleg libát) levágták. Tegyük hozzá, hogy a tavaszi kisliba erre az időre éri el a vágósúlyt.
Nálatok is legyen az asztalon, mert ugye a magyar mondás meg úgy tartja:
Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.
És biztos az is ismerős, hogy
Ha lúd, legyen kövér!
..már nem is számolva egy könnyebb nyelvtörőnek is beillő
Jobb egy lúdnyak száz tyúknyaknál
mondást.
Lényeg a lényeg, tény, hogy november első felében rengeteg Márton-napi program közül válogathatunk országszerte. A legjobb éttermek és borászatok készülnek libavacsorával és újbor-kóstolással, így számunkra már csak az a feladat marad, hogy eldöntsük, hol szeretnénk finom étkekkel megtölteni a hasunkat.
Nektek milyen élményetek tartozik Márton napjához? Írjátok meg kommentben, mert biztosak vagyunk benne, hogy a mi felsorolásunk korántsem teljes.
Infó: feiertage-oesterreich.ateich.at és Guten Tag Magyarok
