Zöld könyv DVD filmbemutató nyáron volt meg korong formájában, a mozikban még februárban. Alighogy megnyert – és rögtön hármat – az Oscar-szobrocskák közül (legjobb film, legjobb férfi mellékszereplő, legjobb forgatókönyv) a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia rangsorolásában.
A Zöld könyv életrajzi ihletésű és sajnos nem fikció, nem egy jó képzelőerővel bíró író kitalációja. Brutális valóságról szól és a brutális a szó eredeti értelmében használatos: ‘állati’.
Állati állapotokhoz hasonlóan, ahogyan a legfiatalabb és legnagyobb méretű demokrácia működött az 1960-as évek Amerikai Egyesült Államok nevű országában.
Ahol először az indiánoknak vitték el a civilizációt és demokráciát. Ebbe az indián nemzetség gyakorlatilag bele is pusztult. Rezervátumokba beszorítva, betegségben és szegénységben tengődve.
Majd a bőrszínben divatváltás következett, a rézvöröset felváltotta a fekete.
Sebességet váltott a rendszer, más kontinensről behurcolt ingyen munkaerőből kezdtek gazdagodni délen a Konföderáció államai. Szembe menve a jenki Északkal, ahol a jogok érvényesüléséről más volt az elképzelés.
Lincoln elnök a rabszolga felszabadítást tűzte zászlajára, golyót kapott a fejébe. Egy ‘hazafi’ merénylő végezte ki.
1865-öt jegyez a krónika. A négerek beszélő szerszámok és még mosdatlanok is. Rá száz évre az USA szinte ugyanott tart. Martin Luhter King lelkész foglalkozású polgárjogi harcos a négerek egyenjogúságát tűzte zászlajára, golyót kapott a fejébe. Egy ‘hazafi’ merénylő végezte ki.
1968-at jegyez a krónika. A négerek ‘elszemtelenedtek’ és még mosdatlanok is.
Az USA a szabadok földje és a bátrak hazája. Kivéve a nem-szabadokat és a nem-bátrakat, akik a nem-szabadokat alázzák.
Miről szólt a Zöld Könyv?
Gyűjteményes kiadás helyekről, ahová a néger utazó beléphetett szállás vagy étkezés céljából, máshová nem tehette be a lábát a déli államokban. Nyilvános vécékbe sem, csak a négerek számára kijelölt budikba.
A 60-as években a ‘negro’ még elfogadott szóhasználat volt, magyarul kb. ‘nigger’.
Nos erről szól a film, vécéről, vendéglőről, stb. ahogyan a fehérek látták a feketéket.
A film sztorija csak apropó mindehhez.
Az étterem, ahol a zongorista csak felléphetett, de ott nem ehetett. Az elegáns férfiruha üzlet és szabóság, ahol néger nem próbálhat fel árusított öltönyt, csak ha kifizeti előre amit lát és majd utólag átszabják, ha nem jó rá.
A film erre a megalázó, kegyetlen és kíméletlen, gőgös, képmutató és aljas világra nyitja rá az ajtót.
Egy kifinomult, több nyelven beszélő, külföldön kiművelt komolyzenei tehetség a lemezkiadója javaslatára átnyergel a poposabb zeneművekre és egy trió zongoristájaként koncertezik (hogy nézne az ki, a pódiumon klasszikus darabokat játszik egy néger). Sofőrje egy bronxi nagyszájú és faragatlan olasz bevándorolt, aki maga is megveti a négereket, de a sofőrködésért járó fizetésért hajlandó ezt lenyelni. Korlátolt, öntelt és műveletlen, életét és szavait primitíven felállított szabályok formálják. Emellett többgyermekes apa, és fő érve az ökle.
Ez a két – tűz és víz – életforma egy autón és átmenetileg közös sorson osztozik.
Magát a sofőrt is a zongorista oldalán annyi megaláztatás és igazságtalanság éri a déli államokban zajló turné során, hogy az olaszban megfordul a borjú. Ezzel túllép a pénzre alapuló szimpla sofőrszolgálaton.
Előbb csak szószólója, majd fizikai védelmezője is lesz a diszkriminált néger zongoristának az ellenséges délen.
A sofőr a végén megtiltja még azt is a zongorista védelmében, hogy az egyedül kimenjen az utcára.
A film bő 2 óra alatt két ember jellemfejlődését felgyorsítva mutatja meg. Egymást, egy kicsit magukat is és a másik világát jobban megismerve respekt bontakozik ki egymás iránt, mindegyik megköti a kompromisszumait.
Előbb nehezen, majd a meggyőződés növekedésével egyre könnyebben és egyre nagyobb léptékben.
A rendező a film cselekményének végére a fekete szereplőt megajándékozza azzal az emberi méltósággal, amire a rabszolgaság jogi felszámolásáig valamint a bőrszínre való tekintet nélküli egyenjogúságig a négerek tízmillióinak másfélszáz évig kellett várnia.
Alabama, Mississippi, Georgia, stb. államaiban 100%-ra mind a mai napig nincs lejátszva ez a mérkőzés. Előítélet, sanda pillantások és latens feszültségek mindmáig munkálnak a bőrszín miatt.
A film gyorstalpaló az emberiességről, olykor megrendítő erejű képsorokkal. Karácsony jó apropó e lélekemelő mondandójú film megnézésére. A film csattanója aktuálisan pont a szeretet ünnepének főműsorára lett időzítve.
A statisztikai mást mutat. A színes bőrű lakosság afro-amerikai rétegénél a kereszténység [a fehérek vallása] egyre inkább háttérbe szorul a muzulmán hit térnyerése okán.
Zöld könyv – Útmutató az élethez
