A szaud-arábiai királyság PIF (Public Investment Fund) befektetési alapja az alternatív személyszállítás szeretve gyűlölt Uber cégébe 3 és fél milliárd dollárral száll be. Ez a privát szférába valaha invesztált legnagyobb egyszeri összeg.
Austinból, az USA texasi városából népszavazás eredményeként kitiltották az Ubert és egy hasonló profilú konkurensét a személyszállításból. Az Uber kénytelenségből Belgiumban tavaly leállította UberPOP nevű brüsszeli szolgáltatását. Magyarországon a taxisok jól mozgósítható társadalma lázong az Uber ellen a versenysemlegesség nevében.
A világ egyik felében mindenféle ellenállással küzd az amerikai cég. Más égtájakon más a helyzet.
Az Uber nyomul a Balkánon. Eközben Oroszország és Kína befektet az Uber cégbe. Legutóbbi tőkeinjekciójuk 5 milliárd dollár volt, amiben Katar királyságával közösen osztoztak. Szaud-Arábia is csatlakozik a felszaporodó befektetésekhez. Hivatalos indoklás szerint az olajhoz és ehhez kapcsolódó bevételekhez tapadó függőségét igyekszik ilyen módon csökkenteni, de emögött praktikusabb motivációk is vannak.
A rigid elveken működtetett ország női lakosainak mozgása túlkorlátozott. Ez talán olyan régről fakad, ha vándor arab egyedül talált nőt az úton, hát gondosan hazavitte és onnantól az övéként kezelte.
Ma az előírásokat betartva nők csak férjjel, vagy férfirokonnal utazhatnak és így nem vezethetnek gépkocsit sem. Abdullah király öt éve korlátozott szavazati joggal ruházta fel a nőket és ezzel jól megfért az is, hogy utána nem sokkal büntettek 10 korbácsütéssel egy hölgyet, akit autóvezetésen kaptak. Létezik egy helyi mozgalom, a Women2drive, ami sokat nem ért el, egy ottani polgárjogi aktivistát minden esetre dalra fakasztott.
Salman király tavalyi trónra lépése sem oldott a feszültségen. A vallási rendőrség Rijád fővárosában azóta még a boltokat is megtisztította az általuk botrányosnak ítélt nem-fekete pontosabban a sötétbarna és a sötétkék abaya leples viselet vadhajtásától.
Mind a mai napig a szaudiak orvosi alapon indokolják, hogy az ’autóvezetés deformálja a nők petevezetékét’ és szomszédos szerveit, ergo autót vezető nők szüléseinél a babák nagy arányban maradandó károsodással jönnek a világra. Így nem meglepő, hogy a szaudi királyság több városában jelenlévő Uber utasainak négyötödét a gyengébb nem képviselői teszik ki.
Szaud-Arábia az Uber cégbe fektet be 3.5 milliárd dollárt.
Lehet ezt a sivatagi királyság nőmozgalmainak eredményeként tekinteni, vagy oldallépésnek a megoldás elodázására?
A plusztőke befogadása úgy tűnik, nem okoz dilemmát az amerikai Uber cégnek, miközben Szaud-Arábia éppen az USA kongresszusában vita tárgyát képezi, hogy nyilvánosságra hozzák-e a királyságnak a 2001. szeptemberi terrorista akcióban bizonyítható háttértevékenysége tényeit. A szaudi királyságban sem okoz gondot a befektetés, rengeteg USA-beli céggel számos működő szerződése van életben, miközben ott sokak szemében az USA és az általa képviselt fogalomrendszer maga a sátán.
Ellentmondásos a helyzet, de az Uber terjeszkedik és a távlatokon töri a fejét. Ekkora befektetői hátszéllel ezen nincs mit csodálkozni. Szerintük a jövő az önjáró autóké, amivel korábban az amerikai Tesla márka is intenzíven kezdett foglalkozni.
Hírek szerint az Uber fuvarozóként a Mercedes-Benz vállalattal 100.000 darabos C-osztályú Mercedes autóra kötött megállapodást, amelyik a német céget új magaslatokra repítheti. Egy a baj, hogy az Uber önvezető gépjárműre kötötte le a kontingenst, amivel a Mercedes-Benz jelenleg nem szolgál. Legkorábban évek múlva gurulhat ilyen autójuk az utakon.
Mercedes – Uber kapcsolatok
Mint kitűnik, a világban nagy a mozgolódás az alternatív személyfuvarozás körül.
A kínai illetőségű, hasonló szolgáltatást nyújtó Didi nevű cégbe az Apple Inc. most fektetett be egy milliárd dollárt és tette ezt azért, mert észrevehetően belassult az iPhone mobiltelefon eladások sebessége. A cégnek az expanziós kényszer okán újabb területeket kell meghódítania és az Apple a mobilitásnak ebben a formájában is lát fantáziát.
