The Duke of Burgundy olvasható filmcímként a magyar DVD kiadás borítóján, meghagyták az eredetit. Ilyen névre kosztümös, parókás, rizsporos történetre asszociálunk színpompa mögötti ásatag sztorival. Nem azt kapjuk.
Az Artificial Eye külföldi forgalmazónak a neve erre garancia. A ’The Duke of Burgundy’ egy szándékosan kiszegényített dráma lepkék és tücskök tanulmányozása mögé rejtve. A brit Peter Strictland rendező az igazi tartalmat a lepkészet tudományában jártas asszony és a hozzá járó fiatal lepkészeti tanítvány nő kapcsolatában tárja fel.
A nő tanul, de tanul az asszony is.
A film elején a tanítvány elkésik, és az asszony házimunkára fogja be. Aztán a kézimunkára kerül elő, de nem a hímzés vagy kötögetés. Mivel nincsen hím a filmben, ezért a kézimunka a fűző kötögetésére irányul és a kézimunka később további jelentést kap.
A késésért büntetés jár, amit majd a tanítvány megköszön.
Büntetés ürügyén házimunkát is kell végeznie, ki kell mosnia az asszony fehérneműit. Egy alsónemű kimarad, amiért újabb büntetéssel kell számolnia. Az asszony szigorú, tömör és határozott utasításokat ad. A tanítvány engedelmesen hálás.
A mozikban nem vetített, csak otthoni filmnézésre szánt ’The Duke of Burgundy’ rendezőjének nem ez az első szokatlan témájú és egyedi stílusú filmje. Cselekmény szinte nincsen, hosszú és képileg alig mozgó snittek építik fel a történetet.
Hangsúlyosak a lepkészeti tudomány jelenetei, ahol az előadó a száraz tudományos tényeket, a kutatások megállapításait sorolja. Közben a kamera lassan vándorol a teremben. A kizárólag nőkből álló kutatók/hallgatók ötven-hatvan fős hallgatóságába itt-ott egy álcázott kirakati baba kerül. Ez csak akkor fedezhető fel, ha a lassan beúszó képeket valaki képes a kamera sebességével figyelemmel kísérni. Marad ideje a tanulmányozásra.
A rendező hitvallása szerint ’a filmezés a valóságot nem illusztrálja, hanem megjeleníti’.
Az elkésős jelenet megismétlődik, többször is. Mintha a tanítvány szándékosan tenné ezt, a kiróvandó büntetésre számítva. Igazunk is lesz ebben a hitben. A rendező játszik velünk, hiszen ez játékfilm. Később bemutatja, hogy előre megírt koreográfia szerint kell viselkednie a késést reklamáló asszonynak. A retorzió a tanítvány kívánsága szerint jön el.
A szerepjátszás nem korlátozódik tudományos kapcsolatukra, hanem egyneműek testi vonzalmának is eszköze. Dominancia és alávetettség kettőssége művészmozis megoldásokkal. A másfél óra rendelkezésre álló időben a vonzalom ereje, a megszokás romboló hatása, az előhozakodó féltékenység és visszatérés ívén keresztül az emberi viszonyok körforgás jellege bontakozik ki.
A szereplős jeleneteket tűre felszúrt lepkék tablója váltja, vagy éppen szálló rovarok mozgása és zaja. Aláfestésként is rovartani hangfelvételek szolgálnak, különféle hangfrekvencián megszólaló zümmögések és zúgások.
Mindez azért, hogy szinte kíváncsiak legyünk és a fojtott, eszköztelen színészi játékkal zajló jelenetek kezdjenek hiányozni. A testmozgás feszes, szinte természetellenes. A statikus jelenetekhez a tanítvány szemjátéka ad egyedül elevenséget.
Mozgást a szabadban kapunk, amikor a nő biciklivel halad. Ahogy az ódon utcakövön a városkát, vagy a földúton az erdőt szeli. Nem mellesleg kizárólag magyar forgatási helyszíneken. Képi világa gyönyörű és megkapó.
A ’The Duke of Burgundy’ a furcsa megközelítések filmje. Nem az emberi viselkedés mint téma választásában, hanem a kivitelezésében. A hangsúly nem az erotikán van. Olyan mértékig van jelen, amilyen mértékig a néző egy masszírozott hátat látva meddig gondolja tovább, vagy más jelenetben a lepedő alatt bujkáló ujjak mozgásába ki mit képzel bele.
Ha tematizálni kell, akkor Peter Greenaway ’ZOO’ filmjéből ugranak elő képzetek. Ott mikroszkóppal tanulmányoznak lebomló testszöveteket. Hasonló erővel bír a ’Bárányok hallgatnak’ szimbóluma is, ahol a gyilkolás eszköz, vágy az átváltozásra, jelképe a bábból kibontakozó lepke. Bergman ’jelenetek egy házasságból’ boncolgató képei is előjönnek.
Publius Terentius mondta „Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi.”
A filmismertetők zöme félrevisz. A puding próbája az evés, egy film próbája a megnézés. A testnek azt adni ami a testé, a léleknek azt, ami a léleké. A ’Duke of Burgundy’ pedig egy kizálólag Dél-Angliában honos barna-sárga, pettyes lepkefajta.
