Követendő, hogy az ujjlenyomat-, a DNS- és a retina azonosító eljárás után az akarat szerint a tetkó is ott legyen a biometrikus azonosítás kelléktárban?
Letartóztatottak, elítéltek a ’rabosítás’ során egyedi ismertetőjelként a meglévő tetoválásaik számbavételét is el kell viseljék.
A tetoválást rendszerint önként vállalja a ember. Kivéve a kényszerkörülményeket, mint amilyen egy börtön. Az ott ráerőszakolt letörölhetetlen jelek részben a szabad életben a volt rabtársak egymás közti azonosítására szolgálnak. Hogy kire mit tetoválnak, az egyfajta bizalmi szűrőként is működhet, lásd japán yakuzák. A külvilág iránti tehetetlen bosszúvágy is lehet motiváció. Célja megnehezíteni mindenki számára, hogy ilyen stigmával ellátva nehogy könnyen vissza tudjon illeszkedni a tisztességes életbe.
Az önkéntes tetoválás többnyire valamit üzen a többi embernek: hovatartozást, vágyódást vagy hite manifesztumát. Nagy részét pusztán esztétikumnak szánják a testre. Él a meggyőződés, hogy ettől szebb jobb egyedek leszünk.
Engem könnyű lesz azonosítani
USA statisztikák szerint minden ötödik ember hord magán tetoválást, ez az Egyesült Királyságban már minden negyedik emberre igaz.
Az FBI a tetováltak nyilvántartását egy szinttel feljebb akarja vinni, már több, mint 100 ezer ember nyilvántartott tetkóját számítógéppel tovább dolgoztatja fel. Ez gond, mivel a tetovált alany – bár ezzel nyilvánosan üzen a világnak – emberi joga sérül. Konkrétan a magánélethez, a szólás szabadságához, a szabad vallásgyakorláshoz és a gyülekezéshez való joga. Az FBI révén harmadik cégek és intézmények kezébe jutott rengeteg információ, amihez semmi közük. A National Institute of Standards and Technology (NIST) szabványügyi és technológiai intézet az USA Kereskedelmi Minisztériumának intézménye, ahol ezek az információk képezik a kutatás és fejlesztés tárgyát.
A ’kecsegtető’ végeredmény nem kevésbé vészjósló. Mobil biometrikus technológiát használva kiszűrhetnek embereket bárhol az utcán bármilyen tevékenységük közepette, aminek aztán a bizonyítás során következményei lehetnek. Valakit hátrány érhet pusztán abból a tényből, hogy valahol ott tartózkodott. Bevonhatják olyan önkényes vizsgálati eljárásokba vagy csoportokba is, amelyekbe kizárólag a meglévő tetoválásai miatt kerülhet. Elmehet-e ezután valaki szabad akaratból tömegmegmozdulásra?
A tetkó leltározása nem minden előzmény nélküli. Az Alaszkai Rendőrség már vagy tizenöt éve készített kézi útmutatót arról, hogy elfogott személyeken található tetoválások miről árulkodnak és milyen várható reakciókat vetítenek előre. Véletlenül az USA legészakibb államában az útmutató orosz börtöntetoválásokat dolgozott fel.
Orosz bűnözői tetoválás útmutató Alaszkában
Újra (és újra) előjön George Orwell 1984 című regényének Big Brother motívuma. A tervezett információ felhasználás törvénytelen és aggályos, ez foglalkoztatja az Electronic Frontier Fundation szervezetnél a digitális jogok védőit is. Az emberekkel kapcsolatos biológiai információk – mint amilyenek a tetoválások is – nem terjeszthetők és ha bizonyos intézet előállít ilyen jellemzőket feldolgozó számítógépes programot, és ebből netán pénzt csinál (mert például eladja a rendőri szerveknek), erre már nem elég a közbiztonságra hivatkozni, illetve a fenntartását indokként előhozni.
A technikai fejlődésnek talán nem minden felkínált lehetőségét kellene egy érett és együttműködő típusú társadalomban megragadni. Előfordulhat, hogy az adott társadalom nem érett és/vagy együttműködő típusú.
Képek: internet
