Réti László EURÓPA FALAK MÖGÖTT regénye előzményes kiadvány, korábban 2016-ban került a boltokba.
Kötészete és a dizájn belesimul a most kapható, sorozatszerűen megjelenő Réti László regényekbe.
Ezek többsége előzőleg már megjelent könyveinek újbóli kiadása, és utóbbi új művei – mint a már ismertetett Panda vagy Budapest Boulevard – is ide sorakoznak, működik a mimikri.
Réti László EURÓPA FALAK MÖGÖTT regényének előző kiadása egyedi tervezésű borító volt. A rövidebb ‘FALAK MÖGÖTT’ cím fölött elkendőzött női félprofil látszott. Az arcot áttörte egy málladozó falfelület textúrája, amibe akár egy térképet is bele lehetett volna magyarázni. A potenciális olvasóközönség a könyvet a borítója alapján eltájolta. Akkoriban havonta jelentek meg könyvek ilyen zsánerű borítóval, amelyek az iszlám világban született vagy oda került nők életéről és az abból az életformából való kitörésükről szóltak. Külföldiek – főleg női szerzők – ragadtak tollat és magyarra fordítva a könyvek a hazai női olvasókra számítottak.
Ehhez képest a borító alapján egy férfi író – aki ráadásul magyar is – nem tarthatott akkora érdeklődésre számot.
Aki akkor nem olvasta a régit, az most Réti László EURÓPA FALAK MÖGÖTT könyvének borítóján a Hősök terére montírozott dzsámi képét láthatja. A borító szinte szúrja a szemet és egyértelműsíti, hogy (h)ősi közdelemről van szó két vallás, két kultúra, két világ között.
A korábbi könyv szövegét Katona Ildikó gondozta. Az EURÓPA FALAK MÖGÖTT Takács Andrea szöveggondozásában került kiadásra. A csere jót tett. A kis korrekciók, amint a képzeletbeli Kalifátus már kis ‘k’ betűvel szerepel, a számokkal nyomtatott támogatási € összegek helyett betűvel leírt öszegek olvashatók, stb. mellett a főhős neve Radnai Zsuzsa maradt végig az új kiadásban, amely az első könyvben döntetlenre állt*.
Nem mellesleg az új kiadás kötészetileg tömörebb, vaskosabb és többszöri olvasásra is alkalmas. Az író miért is bánná, ha kézről kézre adnák a családban, a kivitel azt is jól bírná.
Az apró részletekbe belemenő összevetés azért lett ilyen terjedelmes, mert maga a történet egy bűnügyi regény gyilkos(ok)kal, rendvédelmi szervekkel, a törvényen belül és azon kívül élőkről és tevékenykedőkről szól.
A sztori most inkább maradjon igéretesen vonzó távolságban.
Az igazságszolgáltatás az elkövetett bűnök tetteseit keresheti, de mi van azokkal, akik még nem követték azt el?
A bűnmegelőzés örök téma, és a fiktív jövőben játszódó EURÓPA FALAK MÖGÖTT regényben az akkori Európai Únió a prevenciónak ősi formáját választotta. Hatméteres betonfallal vette körül magát a bűn megakadályozására.
Ez a bűn az Európát elözönleni vágyó szándék, amivel az Únió másképpen már nem tudna megbirkózni. A főleg Afrikából induló népvándorlás új fenyegetettség. A vándorok filozófiáját a 338. oldalon a körözött terrorista egyetlen mondata leírja:
“– Európa elpuhult és el fog bukni.”
A könyv szerint az eltérő kultúrákból következő antagonisztikus ellentét a női egyenjogúság számlájára is írható.
Az európai nők a tömeges munkába állással a családi szempontokat háttérbe szorították. A gyerekszülés és a gyereknevelés örök feladata másodlagos lett. A civilizáció egyre magasabb foka egyre több oktatási időt követel meg, egyre kitolódik a munkába állás kezdeti éve, a modern létformák a nők életkorában egyre későbbre tolják a gyermekvállalást.
A más kultúrák által gyakorolt sokgyermekes modell 2-3 emberöltő alatt amúgy is kiszorítja Európát a jólétéből. Amennyiben az utóbbi sok gyerek a falakon belül születik.
A régi kiadás antikvár áron már csak az új könyv árának a duplájáért szerezhető be, megcsinálta saját kelendőségét.
Érdekes volt újraolvasni a FALAK MÖGÖTT könyvet ismerve az újabb változatot.
Lendületesebbnek, pergőbbnek tűnik ma a történet és a csattanó is mintha ütősebbre lenne hangolva.
Krimi és politika, jó (vagy kevésbé jó) célokért bármire képes szereplők, akik esetleges kegyetlenségük közben is érzésekkel teli emberi alakok. Akik sanyarú sorsuk dacára is képesek olykor jót is cselekedni.
Ezt az érték, amit a könyvben meg kell lelni és díjazni.
* hogyan lehetséges az, hogy saját új kiadója a korábbi regény főhősének lecserélt keresztnevét használja az új könyv ismertetésénél?
