Most februárban az időjárás eléggé változékony, és könnyen megfázhatunk vagy elkaphatjuk az influenzát. Ezért is gondoltam úgy, hogy Márai Füves könyvéből most nem azokat a pontokat emelném ki, amelyek lelki életünkkel kapcsolatosak, hanem amelyek egészségünk megőrzéséhez segítenek hozzá.
Márai Sándor Füves könyvét olvasgatva érdeklődve figyeltem fel arra, hogy néhány pontban a testi egészségre is kitér az életbölcsességeivel.
Bár, ha belegondolunk, hogy testünk épsége elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes életet éljünk, mindjárt érthető. Másrészt a könyv 1943-ban jelent meg (tehát az író csak 43 éves volt, amikor írta – megdöbbentő, hiszen bölcsességei olvasása alapján aggastyánnak is képzelhetnénk), ekkor Márainak súlyos ideggyulladása volt, ez is magyarázhatja az egészségünk megőrzésével kapcsolatos pontokat. De lássuk, melyek ezek:
A sárgarépáról
„(…) a finomra reszelt, citromlével megöntözött nyers sárgarépa nemcsak üdítő étek, hanem nyugtatja az idegeket, így különösen a szemidegeket.” Írja Márai, ezenkívül azzal is kiegészíti, hogy a karotin erősíti a látóidegeket, és néha vakulási folyamatokat is megakadályoz, és eltünteti a kezdődő szürkehályogot.
A sárgarépa egyébként több szempontból is nagyon hasznos. Bővelkedik a karotinokban, különösen a bétakarotinban. A népi orvoslásban valóban használták szembántalmak esetén is. A bétakarotint ugyanis a szervezet szükség esetén A-vitaminná alakítja át, ami a jó látásért is felelős.
Ezenkívül a sárgarépa hatékony immunerősítő (különösen citromlével meglocsolva, ahogy Márai ajánlja) és rákmegelőző. Saláta helyett is fogyaszthatjuk.
A reszelt almáról
„Bölcsen cselekszel, ha minden reggel, ébredés után és étkezés előtt, éhgyomorra megeszel egy-két reszelt almát.” Márai szerint ezt is érdemes megöntözni egy kis citromlével.
A reszelt alma szerinte üdíti és megnyugtatja a gyomrot és a „beleket”. Az alma egyébként közismerten tisztító és méregtelenítő hatású. C-vitaminban gazdag, és jelentős benne az A- és a B-vitamin is, valamint a magnézium, kalcium, folsav és a kálium.
A mézről és a légzési gyakorlatokról
„S úgy tapasztaltam, a méz is hasznos: reggelidhez, mely nem lehet elég könnyű, kanalazz tiszta mézet. Valami van a mézben, amit a természet tiszta erői csempésznek bele; a szervezet hálásan fogadja.” A méz bővelkedik kalciumban, rézben, vasban, magnéziumban, mangánban, foszforban, káliumban, nátriumban és cinkben.
Ezenkívül baktériumölő tulajdonsága is ismert, tisztítja a vért, vérnyomáscsökkentő hatású, betegség és fáradtság esetén is hasznos lehet számunkra.
Márai ugyanebben a pontban leírja, hogy helyesen cselekszik az, aki reggelenként a nyitott ablaknál légzési gyakorlatokat végez.
A fejfájásról
„Heveny érgörcs ellen a következőt ajánlhatom: igyunk egy csésze forró feketét, sötétítsük el a szobát, feküdjünk az ágyba, nyeljünk egy vagy két algocratine-t, sajgó koponyánkat melegítsük a forró villamospárnával, s feküdjünk nyugodtan egy-két óra hosszat.”
Márai szerint ez a tökéletes módszer fejfájás és migrén megszüntetésére. A kávé egyébként állítólag tényleg jó a fejfájásra, és több helyen is olvasható a citromlével ízesített kávé, amely elvileg tágítja az agyi ereket, segíti a vérkeringést, és így a fájdalmat is enyhítheti.
Arról, hogy sokat kell sétálni
„Aki sétál, megszabadult a munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek.” Olvasható a Füves könyvben. Márai szerint minimum egy órát kellene mindennap sétálnunk, de még jobb lenne, ha ez két óra lenne, és szerinte mindig egyedül kell sétálni.
Persze a 21. században, rohanó világunkban napi egy óra sétát is nehéz megoldani, de én is úgy gondolom, hogy heti egyszer-kétszer igenis érdemes beiktatni az életmódunkba. Különösen akkor, hogyha már nagyon zúg a fejünk a sok rohanás és tennivaló miatt, érdemes kimenni, és minden cél nélkül sétálni, és lehetőleg semmire sem gondolni, csak „kiszellőztetni” a fejünket.
Arról, hogy a betegség pihenés
A végére ezt a pontot is hagytam, hiszen, ahogy Márai is megfogalmazta: „Az élet rettenetes versenyében legtöbb ember csak akkor pihen meg, ha beteg.” Ez a fajta pihenés pedig tudjuk, nem a legkellemesebb.
Így Márai Sándorral egyetértve én is csak azt tanácsolom, hogy igyekezzen mindenki elkerülni a betegséget, és ehelyett szabadnapokat, pihenéseket, nyaralásokat beépíteni az életébe. Vigyázzunk a testünkre, hogy többet foglalkozhassunk a lelkünkkel is!
