Johnny Worricker filmtrilógia – kémtörténet lassú tűzön a BBC tálalásában volt műsoron 2011 és 2014 között Nagy-Britanniában.
David Hare rendező végiggondolta a végiggondolhatatlant. Amikor a rendszer ellen lázad a rendszer.
Két főnök-beosztott hírszerző a királynő és népének szolgálatában pályáját szorgalmasan és feltétlen loyalitással teljesíti be. Egészen addig, amíg az MI5 főigazgató egy olyan értesülésnek jut birtokába, aminek nem kellett volna megtörténni. Mármint hogy a birtokába kerüljön. Ezt nyíltan a vezető elemző baráttal sem osztja meg, és ez lesz a filmben a szikra a puskaporos hordónak.
Miután a főigazgató hivatalosan a belügyminiszter nő tudomására hozza – kötelességtudatból – ezt az információt, a főigazgatót nem sokra rá szívroham ragadja el. A vezető elemző is részt vesz azon az értekezleten és akaratán kívül a titkosított írásos anyag nyolcadik oldalán megjegyez egy utalást.
Az utalás szerint az Egyesült Királyság miniszterelnöke bizonyos dolgokról nem tájékoztatja választóit, aminek elhallgatásával törvénybe ütköző cselekedeteket valósít meg. Teszi mindezt önös érdekből.
Aki ezt a titkosszolgálatnál megtudja – ha követi a protokollt – kötelező hallgatásba kell burkolózzon.
Johnny Worricker vezető elemző ezen a ponton kerül szembe a dilemmával.
A protokoll követelményei szerinti hallgatással szemben az a meggyőződése, hogy a főigazgató-barát azért döntött így a dologról, hogy a kormány egyik tagja hivatalos tudomást szerezve ne tussolhassa el azt. Mindemellett döntésével Johnny Worrickernek hagyta örökül, hogy a szálat felgombolyítsa.
A belügyminiszter szemszögéből egyazon információnak ismerőjeként egy lehetséges sőt valós veszélyforrás. Belebukhat akár az egész kabinet. Amikor Johnny Worricker lépni akar az ügyben, az elemzőnek váratlanul a titkosszolgálaton belül is lesz egy ellenlábasa.
Beteljesíteni a főnök-baráttól megörökölt utolsó feladatot egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Johnny Worrickernek el kell hagyni a hazáját is, hogy mentse a bőrét és az ügyet is tovább vihesse.
A történet egy parázs lángjához hasonlít. A maga tempójában visszafordíthatatlanul perzsel és feléget maga mögött minden éghetőt, maga előtt pedig lassan vág utat.
A Johnny Worricker filmtrilógia kémtörténet lassú tűzön égve erről szól.
Tisztesség is van a világon, nemcsak a pénz és a hatalom. A célok és eszközök nem mindig nyújtanak elég segítséget, használatuk és a megvalósulásuk sokszor ellentmondásos. Közhelyes az élet.
Nem divat a hírszerzőknél a gerincesség és az erkölcsös magatartás.
Johnny Worricker mégis ezeknek a révén halad minden nehézség ellenére előre. Mert akik a nem hivatalos nyomozássá fajuló történetben segítik, mind hasonló gondolkodásúak, követik a morál és emberi tartás parancsait.
A film üzenete végig erről szól.
A barátságot és az elveket fontosabbnak tartani a szolgálat és a korona iránti vakbuzgalomnál?
A történet három egész estés mozivá kerekedik David Hare rendezésében.
Johnny Worricker főszerepét Bill Nighy alakítja, mi tagadás az egyik filmes kedvenc.
Johnny Worricker szerepében Bill Nighy
A főigazgatót Michael Gambon játssza otthonosan. Olyan sztárok nemesítik még a történetet, mint Rachel Weisz, Ralph Fiennes (miniszterelnök), Christopher Walken és Helena Bonham Carter. Nem ez az első kémfilm, amiről szó már esett.
A kiteljesedés maradjon azon öröme, akik végigülik a közel ötórás szellemi kalandot. És igen szeretik az angolt.
Izgalmak Bill Nighy módra. Hozzá a féloldalas, kocsit szomorkás félmosoly. Az enyhén szögletes mozdulatok és a ritka szőkés haj. Brites rácsodálkozások, elbizonytalanító visszakérdezések és beszédes ki-nem-mondások.
A három részt egésszé alakító történet egy kis nyomozással legálisan is elérhető a videomegosztón.
Sorrendben a filmcímek:
