Hieronymus Bosch halála ötszáz éve következett be. A festőzseni elvesztésének félezer évére szülővárosa, a Hertogenbosch nevű holland városka nagyszabású kiállítással emlékezik meg.
Nemzetközi múzeumi összefogásból jött létre az a tárlat, ami a városka szélén alkotó művésznek az eddigi legnagyobb, egyetlen rendezvényre összegyűjtött alkotásaiból áll. A település leghíresebb szülöttje a keresztségben a Jeroen Anthonissen van Aken nevet kapta Krisztus után 1450-ben, majd lett Jheronimus Bosch és a nevének latinos átirata lett világhírű. Öt évszázad alatt a mester képeinek útja több kontinens múzeumaiba vezetett. A kiállítást hatalmas szervezőmunka és egyéb háttértevékenység előzte meg. A pótolhatatlan értékek jogi, biztosítási, logisztikai és állagmegóvási feladatait illetően mi, hozzá nem értők csak becslésekbe bocsátkozhatunk.
Ezért is nagyszerű, hogy a szülőváros megtett mindent és összerakta a kiállítás anyagát. A városka rendes neve ‘s-Hertogenbosch és ha sikerül rendesen kiejteni, akkor már csak oda kell utazni. Ez év május 8-ig van arra lehetőség, hogy megnézhessük a kiállítást. Jegyet csak interneten keresztül adott időpontra lehet előre venni, vissza nem váltható. A múzeumba egy adott napon csak korlátozott létszámú látogatót engednek be.
Hieronymus Bosch húsz festménye, 19 rajza, hármasoltár képei és fatáblái az exponátum.
Hogy mi a sok és mi a kevés, azt nem e felsorolás számai mondják el.
A Noordbrabants Museum a rendezvény helye, és ha az Észak-Brabantia Múzeum csak egyetlen művét, A gyönyörök kertje hármasoltárt állította volna ki, már akkor is mindent megtett, hogy méltó módon idézze emlékezetbe a festőt, minthogy a kiállítás már annak elnevezésében is meghatározza a jelentőségét.
Egy lángelme látomásai nevet kapta, és ha a fenti hármasoltárt vesszük alapul, csak ez a mű önmagában egy nagy utazás. A kihajtható szárnyak széleit aranyfesték keretezi. A három táblából szerkesztett összecsukható szárnyas oltár – a kifejezés görög eredetije a ’triptichon’ – kinyitva méretes, kerettel együtt 386 centméter széles és valamivel több, mint két méter magas.
Egyetlen hasítással balti tölgyből alakították ekkorára és évekig előszárították a felhasználáshoz.
A kép a Teremtés harmadik napját ábrázolja a kihajtható baloldali szárnyon, az Ember a kép alján látható. Ádám és Éva között Jézus alakjában Isten van jelen. Jobbjukon a Kanári-szigetekről elterjedt sárkányfa az Élet jelképe. A Paradicsom minden élet forrása.
A középső kép a hét halálos bűn egyikét, a bujaságot tűzi ecsetvégre. Hieronymus Bosch idejében, az igazán sötét középkorban a meztelenség, az erotika és a kéjelgés testidegen ábrázolás volt a kötelezően vallási ihletéssel magyarázandó festői feladatok egyházi megbízásaiban. A jobboldali kihajtható szárnyon érkezik is mindezért a bűnhődés – a Pokol vár minket – teljes borzalmával. Az apáca-főkötős disznó szimbólum, a tiltott szerencsejáték kellékei az elhajított kártyalapok (az Ördög bibliája) és a dobókocka, a csonkolt testrészek a megcsonkított életek jelképe. Méltó büntetés mindezért a kárhozat. Hieronymus Bosch a végítéletet kérlelhetetlenül a zeneszerszámokkal köti össze, a mindenhol lévő hangkeltő eszközök feltételezett lármájával bővül a rettenet.
Hieronymus Bosch triptichon részletek
Hieronymus Bosch megszállott, elbitangolt és páratlan alkotó. Képein olyan az aprólékosság és az ecsetkezelés, ami önmagában is bénító: Hieronymus Bosch öt kerek évig (1500-1505) festette a triptichont. Hajszálvékony ecsettel szült tenyérnyi miniatúrák mozaikszerű sokaságából áll össze a kép. Balról jobbra tekintve az idilliből haladunk az emberi felé és végezzük a pokolban. Mindannyian?
A Paradicsomban képén az Úron és az Emberpáron kívül – és innen jön a kifejezés – egy teremtett lélek nincs.
Hieronymus Bosch részlet: Teremtés
Egy ezzel párhuzamosan megfestett hármasoltár képén is a baljós gondolatmenetet követi. Két év alatt (1500-1502) hívta életre a Szénásszekér triptichont. Itt a balszárny alján az Emberpár pallossal kiűzetik, és a középső tábla szénásszekere visz át az Életen. A jobbszárny a végállomás, pusztulás és Pokol.
Hieronymus Bosch részlet: Kiűzetés
Hieronymus Bosch a jelképek félelmetes és groteszk mestere. Lényei emberek és démonok, szörnyű gnómok és bestiák. Európa középkori vallása a fenyegetettséggel tartotta az embereket közösségben. Hieronymus Bosch képei is ebből táplálkoznak. A Szent Antal megkísértése, Hét halálos főbűn, Utolsó ítélet, Pokol, stb. arról tanúskodik, hogy a középkor embere fél, szorong, esendősége okán bizonytalan, eljut-e a Paradicsomba. Gondolatait biblikus történetek befolyásolják és tartják fogságban az akkori kultúrkincs forrásaként.
Ötszáz év távlatából az ember tudása töméntelenre duzzadt, de életének mozgatórugói úgy tetszik, nem sokat változtak. Bárki magára ismerhet, Hieronymus Bosch sarkall az önvizsgálatra, ezért hatalmas lángelme ma is.
Nekünk embereknek üzen, bár létezne közülünk valaki, aki összes szimbólumát megfejteni és értelmezni képes.
Életművét gondozott honlap tematizálja
