Megint léptünk előre egyet. Két évvel ezelőtt került szóba először a téma itt és azt gondoltam, hogy nem lesz témaismétlés. Másképp lett.
Két éve az idevágó cikkünk augusztus 06-án jelent meg. Idén a vélhetőleg azonos metódusú számítások kimutatták, hogy 2018-ban Földünk túlfogyasztásának napja cca egy héttel korábban köszöntött be.
Előre léptünk egyet? Talán inkább kettőt és visszafelé.
Mindazok a megújuló erőforrások, amelyeket bolygónk önerőből létrehoz, azaz nem vonunk be az előállításhoz extra forrásokat, az anyagfelhasználás, az energiaigény, vízháztartás, stb. jönnek ilyenkor számításba.
Hozzá kell számítani azt a terhet is, amelyet az emberiség rak élőhelyére, a Föld bolygóra és a Föld ezt a terhet károsodás nélkül maga tudja évente kompenzálni. Összességében keletkezik egy elméleti szám, illetve egy elméleti dátum.
Mindezek és még egyéb tényezők eredőjeként Földünk egészséges teherbíróképességének határát az idei évben a hetedik hónap végére már elértünk. Innen kezdve visszafordíthatatlan károkkal HASZNÁLJA KI az emberiség a Földet a további öt hónap folyamán, ha a gondolatmenet szerint a 2019. év kezdete egy tiszta lapnak számít.
Ezeket a Földet terhelő tevékenységeket racionalizálni lehet, lassítani és ütemezni, alternatív megoldáskeresés és egyéb okosságok is szóba jöhetnek. Csökkenthetjük az ekolábnyomunkat, stb.
Nemcsak szervezetten településenként, hanem egyénenként is van erre mód, ki-ki vérmérséklete szerint.
Az ember intelligens faj, mégis ha ebben a témakörben így folytatja, akkor már vesztésre áll. A korábban közölt cikk hangvétele sokszor drámai, helyenként melodrámába hajlik. Mozgósító szándékkal lett ilyen.
Mára még lendületesebb kéne legyen, de a kötelesség a figyelemfelhívás, nem pedig az agitálás.
Egy gyenge példa, ilyen és ehhez hasonló kis témákon múlhatnak nagy dolgok:
Az Európai Únió irányelve szerint a tagországoknak 2020-ról 2025-re meg kell felezniük a műanyagból készült zacskók éves felhasználását vagy fizetniük kell. Alapanyaguk a kőolaj, ami meg nem újítható erőforrás. Az eldobott zacskók zöme többszáz évig nem bomlik le terhelve környezetet, természetet.
- Romániában már idén júliustól szigorú törvény tiltja műanyagzacskók használatát és így a gyártásuk, begyűjtésük, eltüntetésük terhe is megszűnik.
- Franciaország a Párizsi Egyezmény szellemében élharcosként már 2016. nyarától tiltotta be mindezt. Mostanra a műanyagpoharak, műanyagtányérok, szívószálak, stb. használatának is hadat üzent.
- 2017. óta Kenyában már millókra büntetik/bebörtönzik azokat, akiknél nejlonzacskót találnak.
- Friss hír, hogy Chile első dél-amerikai országként betiltja a műanyag bevásárlószatyrokat.
Magyarország álláspontja eltér, itthon a teendő minimális. Egy magyar alig használ nejlonzacskót, csak pár darabot évente. Nevezetesen harmincat (??!!). Hosszú távon is maradhatnak a nejlonzacskók, csak termékdíj emelés lett, erről szavazott a magyar parlament 2017. végén.
Update: Hadat üzen a kormány a műanyag zacskóknak!
