Douglas Adams GALAXIS ÚTIKALAUZ STOPPOSOKNAK könyve nagyon szórakoztató olvasmány. Azonban csak azok élvezik igazán, akik agyukat az angol ’abszurd’ humorhoz hosszabb idő óta szoktatták.
Az angol szellemesség előfutára volt Oscar Wilde az aforizmagyűjtemény kategóriájú aranyköpéseivel, Jonathan Swift, Stephen Leacock ’A rejtély titka’ örökbecsű karcolatai, és még sokan mások. Utóbbi humora magyarul Karinthy Frigyes fenomenális fordításának köszönhető, eredetiben olvasva a kanadai szerző nem is akkora ász.
Douglas Adams GALAXIS ÚTIKALAUZ STOPPOSOKNAK könyve
mintha csak a Monty Python fiúk erős hatása lenne sci-fi műfajába átültetve. Amúgy Douglas Adams első kötete 1979-ben, öt évvel a Monty Python közel félszáz Repülő cirkusz epizódja után jelent meg. Majd szépen sorjázott a többi négy 1992-ig, kisebb-nagyobb megszakításokkal. A címbéli gyűjteményes kiadás 1996-ban látott napvilágot először. Mindenre válasz a 42-ik éves jubileumi kiadás 2020-ból. Miért is a 42-ik….?
Magyarul a Gabó Kiadó jelentette meg előszörre 2015-ben, majd reprint formában de más borítóval 2021-ben. Négy fordító nekiveselkedése nyomán.
Nagyon nehéz volt a dolguk. Douglas Adams rengeteg olyan vonatkozást rakott könyveibe, amit a modern könyv- és filmkultúra, benne világosan [magyarul explicite] a Monty Python beszűrődések is tarkítanak.
Ahogyan olvastatja magát, nemcsak a sci-fi műfajt figurázza ki, hanem magunkat a Föld lakókat is, meg mindent. Ez a ’meg minden’ ő általa nyert polgárjogot a köznyelvben és lett egyenrangú a ’satöbbi’ meghatározhatatlanul direkt slamposságával. A fricskákból kapott a mániás angol teaivás is. Mr. Douglas is angol.
Az egybegyűjtött öt mű nyitódarabja a kötetnek is címadó ’Útikalauz… satöbbi’. Bár az összevont trilógia öt részben J eredetije a ’Végső’ jelzővel kibővítve került nyomtatásba angolul /’The Ultimate Hitchhiker’s Guide to the Galaxy’/, ezt a magyar gyűjteményes kiadás nem tett magáévá.
Az eredeti mű(vek)ből készült több film is készült – nem csoda, lehetetlen lett volna kihagyni a sanszot. Minisorozat formát és egy egészestés filmet is szántak neki, a folytatásos sikerült jobban.
Ne kerülgessük a forró kását: a Földet – mint később kiderül – le kell dózerolni egy galaktikán átívelő szupersztráda nyomvonalának szeszélyes kialakítása folytán. Az egész Univerzumra kiterjedő megújított rendezési terv része lett. A Nap nevű állócsillag és bolygói tök unalmas naprendszerének csöngettek.
Megmarad egy ember (és mint kiderül egy fiatal hölgy is) túlélőnek. Egy korábbról a Föld bolygón rekedt űrutazó segítségével jöhetett létre a megmenekülés. Szerencsére vitt magával törülközőt.
Nagyjából ilyen logikai bukfencek özönlenek Douglas Adams termékeny fantáziájából.
Stílszerűen „ad astra” – határ a csillagos ég!
A könyv sci-fi műfajából a fikció ugyanolyan markáns, mint a bőven buzogó technikai lelemények. Sokat és sokszor kell elgondolkodni a formális logika mentén: hogy’ is van ez?
Példa rá a valószínűtlenség elvén közlekedő űrhajó:
mennél nagyobb pácba kerül, annál nagyobb valószínűtlenség paramétert kell a vezérlőjén beállítani, és ennek folyományaként azonnal képes meglépni üldözői elől.
Ez elegánsabb ötlet, mint egy sima teleportálás, vagy a féreglyukon át közlekedés fantazmagória.
Kaland kaland hátán, és a Föld nélkül maradt Arthur Dent keresztül-kasul bejárja a világegyetem több zugát. Vagy mégsem maradt Föld nélkül?
A leleményes szerző és az ötletes fordítás végig mosolyt, göcögést, olykor harsány hahotát csal elő.
Aki a túrának nekivág, egy 700 oldalas kötetbe kezd bele.
Szinte minden sora rejt egy poént. Intelligens (vagy bugyuta) fejtegetések a világ dolgairól, megspékelve gusztustalan kinézetű és -lelkületű lényekkel.
Valamelyiket látva bárki rögtön bánja, hogy nincs egy lánya, akinek megtilthatná, hogy az illetőhöz hozzámenjen.
Jó szórakozást, a hömpölygő történés mindenkit önfeledve ragadjon magával! A könyvnek eleje még csak-csak, igazi vége – meg főleg értelme – már kevésbé van… Esztelen és sziporkázik, a józan ész ellen ez az ami kell.
