David Baldacci Pengeélen krimi a javából és ezt ritkán lehet kapásból beleírni egy könyvbemutatóba. Nem Agatha Christie modorában zajlik egy ásatag arisztokratikus kastélyban. Ahol mindenki gyanús.
Hanem egy kíméletlen gyilkossági sorozat mentén derül fény a talányra. Ki is a gyilkos? Vagy van több is?
A David Baldacci Pengeélen krimi sokkal több, mint egy regény.
Látlelet az Amerikai Egyesült Államok emberének mindent legyőző küzdeni vágyásáról is. Munkás vagy rendőr, egy kutya. Könnyű nekik, mert ha nem küzdenek, a kapitalizmus kellős közepén decensen halhatnak élen. Egy amerikai egy életen át átlagban vagy hétszer vált szakmát és vele akár lakóhelyet, roppant mobil munkavállaló.
Közülük is kimagaslik Amos Decker nyomozó.
Nemcsak öles termetével, hanem fura agyműködésével is. Mindent amit lát vagy hall, az agya mélyen bevés. Később tetszés szerint előhozza mint filmet vagy párbeszédet, és onnantól nincs kegyelem. Nincs tévelygés, minden klappol. A fejében a végén az apró mozaik elemek összeállnak, és jaj a rejtőzködő elkövető(k)nek.
Buta kis olvasóként hozzá szegődünk, és az egyre gyorsuló események közepette kullogunk a nyomozó után. Mert ő mindig tudja hova kell menni, és mi után mi következik. Akárcsak maga az író Baldacci, aki remekelt ezzel a művel. Futtat még pár hőst egyéb regényfolyamában – mint amilyen az Atlee Pine vonulat – de íróként a sűrűjét megtartja Amos Decker FBI-ügynöknek.
A nyomozó most egy FBI női partnert kap, így szép a sztori.
Észak-Dakota Kanadához közeli területére vezénylik őket, ahol nem csak egy időjárási anomália a gond. Nagy a meteorológia terhe a területen, lévén a levegő olyan párás, hogy ki lehet csavarni akár egy szivacsot. Dolguk mégis az, hogy egy profi boncoláson átesett hullát találva az erdőben ők mondják meg, hogy kicsoda, miért halt meg és ki végzett vele.
Ez nem egyszerű, mert a női holttest mintha nem is létezne.
Bár személye kiderül, de semmilyen nyilvántartásban nem szerepel. Adóalany, társadalmi biztosított, alkalmazott vagy tulajdonos, minden ember valamelyik (vagy egyszerre több is) kell hogy legyen az USA-ban.
Ebbe a feladványba bekavar egy rigid vallási közösség, ahol a nő tanított. Valamint egy hidegháborúból vissza maradt radarállomás, amelyik eladta egy területét a hittestvéreknek művelésre. Ahol furcsa dolgok történnek. A városka éppen felvirágzik a már jó hatékonysággal kitermelhető (és eladható) palagáz- és olajkincs nyomán, amin véletlenül rajta csücsül. Saját rendőrsége is van, egy komplett személy formájában. Kész a képlet.
Egyben díszlet, és a hullámvasútnak a tetején a kezdőpontja. Lelökve lassan indul, majd felgyorsulva száguld a nyomozás hullámvasút kocsija. Hol már-már szabadeséssel, hol satufékkel vagy kisikláshoz közeli kanyarvétellel.
A David Baldacci Pengeélen krimi meglepetésekkel teli.
Jól kifundált történet. Sodor a lendülete, indaszerűen összefonódnak az eseményekben szereplő emberek tettei. Akár gazdag ingatlantulajdonos, akár tehetős gázkitermelő, akár temetkezési vállalkozó. Utóbbinak egyre több a teendője. Sokasodnak a hullák és egy ponton az komplikálja a munkát, hogy ő is felkerült azok listájára.
Jó kis sztori, sok csavarral és váratlan fordulattal, de egy igazán jó krimi bővelkedik a várt fordulatokban?
Sokszor Amos Decker is elbizonytalanodik, de nem adja fel.
Ez nem egy postacsomag, hogy feladják. Jó kis fejtörő amit zseni krimiolvasó lehet, hogy megfejt még a könyv vége előtt. Ott a lehetőség, a könyvet olvasva bárkinek módjában áll kitalálni ki a gyilkos. Aki persze kézre kerül. Unaloműzőnek, kikapcsolódásnak és szellemi tornának is jó regény. David Baldacci lendületesen megírt műve, akárcsak a többi Amos Decker sztori. Idén adták ki és az ára borsos (4.690,- Ft), de kivételesen minden fillért megér. Kár hogy csak 430 oldalt tesz ki. A fedélterv szépen követi a többi Amos Decker könyv formatervét.
