ÁLMODNAK-E AZ ANDROIDOK ELEKTRONIKUS BÁRÁNYOKKAL? – teszi fel a kérdést Philip K. Dick karcsú regényének címében. Az író nem sokkal múlt 50 éves amikor 1982-ben otthagyta a földi valóságot.
Munkássága mégis olyan nyomot hagyott a sci-fi irodalomban, mint I. Asimov vagy A. C. Clarke. Hogy R. Bradburyről se feledkezzünk meg.
Magyarországon mégsem kapott érdemi publicitást.
Aztán a könyvkiadásunk összekapta magát és rövid idő alatt kéttucat könyve magyarul is megjelent. Köztük ott a legrangosabbnak tartott sci-fi díjakat elnyerő számos műve.
Van azonban egy túl erős ’spét’. Tudományos-fantasztikus irodalmat a múlt évszázad 50-es és 60-as éveiben falt az USA. Mad követte Európa. Tonnaszám jöttek ki nagy minőségi hullámzással regénynek. Igazi műfaja a novella forma volt. Feldobni egy témát, kicsit elidőzni a részletekben, majd ügyes probléma feltevéssel megtámadni, megdöbbenteni, megijeszteni az olvasót.
Miről is van szó a sci-fi műfajban?
Végy egy jövőbeni időszakot.
Zömében hagyd el a Föld helyszínt.
Alkoss fantáziadús tárgyi eszközöket.
Teremts szokatlan konfliktus helyzetet;
ember mit léphet erre (megoldani nem muszáj).
Az utóbbival van a bibi. Mert konfliktushelyzet hagyományosan az ókori görög drámák megénekelt történetei óta mindig ember és ember között keletkezett. Netán egy emberben magában ébredt.
Amikor ezek az ötletforrások már nem bizonyultak elég ütősnek, tolni kellett egyet a csillén.
Nem kellett sokáig várni, Asimov kötete az ’ÉN, A ROBOT’ hozta meg az áttörést 1950-ben.
Amikor az íróember mesterséges értelemmel szembesít és teremt másfajta konfliktus helyzetet.
Folyomány a ’2001 Ürodüsszeia’, itt egy űrhajó fedélzetén ember a számítógéppel kerül konfliktusba.
További leágazás Philip K. Dick világa, ezen belül a klasszikussá előlépett és legtöbbet említett könyv:
Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Itt már nem robot (1921-ből Karel Čapek szláv eredetű szava az emberi munkát végző okos gépre) és nem számítógép a konfliktus forrása. Hanem a latinos humanoid (ember hasonmásai szintetikus anyagokból felépítve önálló agytevékenységgel). Csak pszichológia tesztek különböztethetik meg egy igazi hús-vér embertől. Ezeket a mesterséges lényeket görög merítésből illették az android szóval.
Philip K. Dick 1968-ban kiadott művében android fordul ember ellen, majd ezután nem paradox módon ember fordul android ellen. Philip K. Dick androidjai felrúgják az Asimov szülte robotika törvények rendezőelvét : a robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben. Muszáj lesz elolvasni.
Hogy mit ábrázol a könyv fedőlapján az origamizott állatfigura? A képzeletbeli egyszarvút. Miért kerülhetett a fedőlapra? Stílusérzékből. Mert az ’Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?’ könyv ihlette ’Szárnyas fejvadász’ szuperfilmben a legvégén egy ilyen origami nyer különös jelentőséget…
Két gondolat kívánkozik még: az USA sci-fi irodalom az akkortájt gazdaságának/gazdagságának csúcsán lévő USA egyes néprétegeinek szellemi elvágyódását kóstolgatja. Talán azokét, akik pont nem a gazdagok, de attól még gondolkodó emberek: egy másik világ bizonnyal jobb lehet a valósnál.
Valamint: a könyv mint formátum – mindegy hogy sci-fi vagy más műfajt rejt – és vele maga a Gutenberg galaxis vesztésre áll, akár a mai állatfajok ezrei. Egy fiatal könyvespolca ma egyre ritkább lakberendezési tárgy.
