A terror stratégája könyv egyszerre politikai krimi, akciófantázia és küzdelem a terrorral, érzelmekre hangolva.
Nehéz téma, de még nehezebb a könyvhöz a hozzájutás. A Patmos Records gondozásában jelent meg, ez a kiadó adta ki nemrég a szerzőpárostól az ’Ördög köteléke’ című könyvet is, ami egy 2001-es kötet új megjelentetése, de nem az újranyomása.
Utóbbi könyv nem más, mint azonos írók 2011-ben kiadott ’Balkán angyalai’ kétrészes művének második része egy ráncfelvarrással. Annak idején a második kötet alcíme volt az ’Ördögi kötelék’ megnevezés. Egy magyar könyvet két cím alatt kiadni 10 év alatt? Aztán a visszájára fordítva megint kiadni a régi címén rá 5 évre, idén? Újabb kérdés. Kapcsolt áruk, az egyik friss, a másik nem.
Egy jó ideje az emberek már nem rögtön a boltba mennek, hanem előtte rákeresnek egy könyvcímre a világhálón. Nem kizárólag azért, mert hol olcsóbb, hanem mert előszeretettel olvasnának róla valamit előre. Tájékozódnának.
Rákeresnek, beírják: ’a terror stra…’ és akkor a Google feldobja többek között „a terror stratégiája tarjányi péter” meg a „a terror stratégia tarjányi péter” , stb. szókapcsolatot mint már sokat keresett előzményt.
Hogy is van ez? Úgy, hogy az emberek igen nagy része egy háromszavas könyvcímet önállóan nem tud pontosan felidézve jól beírni akkor, ha a három szóból két kifejezés latin/francia [terrorem/terreur] eredetű, illetve görög [strategos] gyökű. Még akkor sem, ha a harmadik szó csak egy névelő.
Hallomás alapján keresett könyvet így nem tudnak kapásból megtalálni. A valódi eltérés csak egy apró ’i’ betű. A böngésző keresőmotorja a sok téves beírás okán és az örökös ajánlkozásaival így terel bárkit vakvágányra (hacsak a beállításokban az ajánlkozás opciót ki nem iktatja, ez járható út). Olyannyira téved a ’nagy’ Google, hogy még berzenkedik is a ’terror stratégája’ szókapcsolat ellen pirossal aláhullámvonalazva. A magyarok a ’stratéga’ szót nemigen használják, a ’stratégia’ az már döfi, az már ismerősen cseng.
Elég, ha bekapcsoljuk a tévét vagy a rádiót, az élet rajtuk keresztül látva-hallva csupa stratégiáról szól.
A terror stratégája
A címválasztás körül az meglehet, hogy egy biztonságpolitikai szakértő-írónak sok ilyen szó a napi kenyere, ezekkel kel és fekszik, de az olvasók („S a nép, az istenadta nép”/Arany János) sajnos leveri a lécet. Helyesen nem tudja befogadni az új könyvcímet, pedig igényli a könyvet a neten. Utóbbi a kudarcos webes keresésekből egyértelműen kiderül. Eladási szempontból így aztán nem szerencsés a címválasztás, sokkal inkább szerencsétlen. Pedig nem is egy ember, hanem egy szerzőpáros áll jót érte. Szám szerint legalább ők ketten döntöttek arról, hogy ez legyen a cím, de inkább hárman, mert a kiadó is így jelenteti meg.
Most jön a terror helyett a horror: a valóságos probléma az, hogy a bookline.shop internetes bolt képes és hajlandó ezzel a fals címmel árusítani is a könyvet! Botrányos, de a lira.hu is.
A TERROR STRATÉGÁJA
A valódi eltérés csak egy apró ’i’ betű. A felszínesség és nemtörődömség szekerére felkéredzkedett még az ujkönyvek.hu, a konyvszallito.hu, a konyv.arukereso.hu, valamint régebbi magyar filmek végéről a szereplőlistát idézve „..és még sokan mások”.
ROSSZUL KÖZÖLT CÍMMEL kínálnak egy könyvet megvásárlásra. Hogyan lehet úgy könyvvel foglalkozni hogy ott rendesen olvasni nem hajlandók? A megjelent könyv írója, írói és kiadója is ilyen mértékben érdektelenek? Napok óta változatlanul fenn vannak a neten a helytelen címek.
Egy újabb talány: a Bookline hálózat létezésével és a tűrésükkel(?) hogyan lehet futtatni egy bookline.shop.hu nevű weboldalt, amikor a bolt főoldalán a fülszövegben maga a shop zárkózik el attól, hogy a Bookline-hoz bármi köze lenne.
További talány: A könyvet normál könyvesbolt-hálózat nem tartja készleten az Alexandra kivételével (ha képesek vagyunk fentiek dacára rátalálni pusztán könyvcím alapján), a Bookline sem tartja (talán a fenti névhasználati gubanc okán), a Libri sem tartja és ez úgy nem jó, ahogy van. Ez az egész így együtt igazán kiábrándítóan magyarosch…
Azt akarja valaki, hogy ne fogyjon a könyv elegendő példányszámban? Egy boltba csak úgy befordulni érte és megvenni azt nemigen lehet. Vannak akiknek mégis sikerült, sőt ha azért vették meg, hogy el is olvassák, tán azt is megtették.
Tisztelt olvasó, aki idáig eljutott, fentebb többszöri termék- és forgalmazó megjelenítést olvashatott.
Ha már kézben van, A HORROR STRATÉGÁJA cím van rajta dombornyomva. A Patmos Records kiadói főoldalán e cikk keletkezésekor, december 9-én bronzérmes dobogós. Úgy vezetik fel, mint régebbi történet szereplőgárdájának újabb kalandját. A Lama Plus Kft. volt a ’Balkán angyalai’ kiadója 2010-ben és 2011-ben. Majd a régi-új ’Ördögi kötelék’, ami a korábban a második kötet alcíme volt, jelent meg a Patmosnál újdonságként.
A borítóterv és az adjusztálás (színvilág, grafika) sugallja, hogy ’Az ördögi kötelék’ és ’A terror stratégája’ között kapcsolat van, nem is gyenge. Valójában az utóbbi könyvben az utalások a balkáni múltra nem viszik a történetet előre egy szemernyit sem. Emiatt inkább feleslegesnek tűnő töltelékek. Sőt, a történetvezetés megengedi magának azt is, hogy kétszer is elvezérli a negatív hőst a Balkánra. Jelentős terjedelmet le is kötnek az oda álmodott harci események, mintha a világ egésze egy mindenre elszánt terroristavezérnek nem is lehetne nagyobb mozgástér.
Ennyi esemény és talány után ‘A terror stratégája’ könyvet elolvasva, már csak annyi izgulni való maradt, hogy vajon lehetséges-e valaha a mindenkori német kancellárt golyóálló mellényben földalatti alagutakba belehajszolva a kijáratnál nehéztüzérséggel megtámadni és vajon némethonban irányíthat-e valaha műveleti veszélyhelyzetben legtitkosabb elhárítási központot egy hatáskörrel nem rendelkező idegen állampolgár. A könyvbeli állampolgárnak a dicséretére legyen mondva, hogy egy hölgy és elszánt magyar harcos.
A könyvet pár óra alatt kivégezve 3 napra rá a legfőbb izgalom ez maradt: két magyar anyanyelvű íróból álló szerzőpáros már több közös könyvvel maga mögött hogyan írhat le olyat, hogy egy rögzítéshez szikszalag lett felhasználva. Ha voltak is képesek leírni és benne hagyni, lektorálva hogyan maradhatott ez így a kinyomtatott könyvben? Az MS Word ingyenes helyesírás-ellenőrzője olcsóbb egy lektornál, de a szomorú, hogy úgy is dolgozik.
Amikor elolvastam az inkriminált szót, ilyenfajta elírás a konkrét könyv hitelességét teszi kockára. Ha a részletekben nem megbízható, akkor a mondandójában igen? Tollforgatónak tudni kell, hogy a szigetelőszalag közkeletű rövidítése szigszalag. Ez van akkora hiba, mint a ’megbocsájtás’ vagy a ’muszály’.
Egy író torzult kiejtést követve ír le szavakat? Nem a hőse szájába adva, mint népi folklór elemet, hanem egy esemény leíró részében.
A könyvben a címadó hőst a káosz [na megint egy görög eredetű szó, khaos] teremtésének nagymestereként festik le. A könyv körül tapasztalható itthoni talányok és zavarok miatt bárki gondolhatná, hogy e fontos szereplő keze idáig is elért.
Olvasóinak a szerencséjére a valóságban nem élt – vigyázat, spoiler jön! –, és a könyv végén egy jó negatív hőshöz illően nem kegyelmeztek az életének.
